A számlakibocsátás dátuma
A számlakibocsátás kelte az a nap, amikor a számla kibocsátásra került. Ezt a dátumot nem lehet módosítani, "visszadátumozni", még abban az esetben, ha a számlakibocsátás valamilyen oknál fogva elmaradt. Értelemszerűen az „előredátumozás” sem megengedett.
Mi lehet a teljesítés időpontja?
A teljesítés időpontja előbbiekkel szemben az a nap, amikor az ügylet teljesült vagy teljesítettnek kell tekinteni az áfa-törvény rendelkezései szerint. Az áfa-törvény három teljesítési időpontot ismer:
- Fő szabály szerinti, avagy tényállásszerű teljesítés,
- Részteljesítés,
- Időszakos elszámolási ügylet vagy részletfizetés.
A teljesítési időpont a számlázás kiinduló állomása, amelyhez nagyon sok jogkövetkezmény kapcsolódik, például:
- A számlakibocsátási kötelezettség a teljesítés függvénye. A számlát az ügylet teljesítéséig, de legfeljebb az attól számított ésszerű határidőn belül kell kibocsátani.
- Az áfalevonási jog a teljesítés időpontjában nyílik meg.
- A teljesítés napja határozza meg - főszabály szerint -, hogy az adott számlát mely adó-megállapítási időszakban kell szerepeltetni (ez alól vannak kivételek, például az előleg, amelynek átvétele önmagában adófizetési kötelezettséget keletkeztet).
- Devizás számla esetén a számlán forintban feltüntetendő áfa összegét leggyakrabban a teljesítés napján érvényes árfolyam alapján kell megállapítani.
Befogadói oldalon, ha a számlán nem szerepel a teljesítés időpontja, annak két oka lehet:
- A számlát a teljesítés időpontjában bocsátották ki, így ez a számla jó.
- A számlát nem a teljesítési időpontjában bocsátották ki, így nem csak a számlakibocsátás keltét, hanem a teljesítés napját is fel kellett volna tüntetni, ezért ez a számla nem jó.
Még egyszer a behajthatatlan követelések áfájárólEgy ideje egyértelmű, hogy Magyarország uniós jogot sért azzal, hogy nem engedi a behajthatatlan követelések áfájának visszatérítését. Az pedig, hogy immár magyar adózók ügye is az Európai Unió Bírósága (EUB) elé került, lépéskényszerbe hozta a magyar jogalkotót.
De még abban az esetben is érdemes (bár nem kötelező) feltüntetni a teljesítés időpontját a számlán, ha a számlakibocsátás a teljesítéssel egyidejűleg történt meg. Gondoljuk csak az alábbiakra:
A könyvelés számára is fontos információkat hordoz az ügylet teljesítési időpontja.
Az online számlaadat-szolgáltatás rendszerben (100.000 forintot meghaladó áfatartalmú áthárított belföldi számlák esetén) az adatszolgáltatás formáját előíró xsd séma szerint az adatszolgáltatáshoz használatos invoice xml-ben a teljesítés időpontját és a számla-kibocsátás keltét kell szerepeltetni.
- Ha minden esetben feltüntetjük a teljesítés időpontját, így saját adminisztratív terhünket könnyítjük, és nem kell még egy vizsgálati szempontot kell beépíteni a rendszerbe (ha a számlakibocsátás kelte egyenlő a teljesítés időpontjával, akkor a teljesítés időpontja nem kötelező, egyéb esetben kötelező)
- Könnyen összezavarhatjuk a számlabefogadót (ld. a fenti dilemmát) a teljesítés időpontjának elhagyásával.
Végezetül térjünk ki még a fizetési határidőre. A fizetési határidő szerepeltetése a számlán - az áfa-törvény szerint - nem kötelező, bár kétségtelenül hasznos adat.
Időszakos elszámolásnál a fizetési határidő szerepet játszik a teljesítési időpont meghatározásánál. Az időszakos ügyletek esetén érdemes tehát mindkét időpontot (teljesítési időpontot és a fizetési határidőt) szerepeltetni a számlán, de nem kötelező.
Adótanácsadással, könyveléssel, bérszámfejtéssel kapcsolatos információ a konyvelesbudapest.hu weboldalon.
