Már most felülvizsgálnák a Munka törvénykönyvét

A szakszervezetek szerint felül kell vizsgálni az idén július elsején hatályba lépett új Munka törvénykönyvét, a munkaadók szerint azonban ez még túlságosan is korai lenne.

Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!

Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság2025. február 26. Budapest

Részletek és jelentkezés >>

A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) csütörtöki ülésén a szakszervezetek kezdeményezésére került napirendre az új Mt. felülvizsgálatának kérdésre, mert a munkavállalói érdekképviseletek szerint a törvénykönyv hatályba lépése óta eltelt rövid időszakban a tagszervezetek és alapszervezetek visszajelzése alapján körvonalazódtak azok a kérdéskörök, amelyek a gyakorlatban nehézségeket okoznak.

Regisztrált olvasóink itt részletesen megtekinthetik, milyen változások léptek életbe júliusban az új Munka Törvénykönyvében!

Nem tetszik a rendszer a szakszervezeteknek - Kép: SXC

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára az MTI érdeklődésére elmondta: a munkaadók szerint egyelőre korai felülvizsgálni az új Munka törvénykönyvét. Úgy vélekedett, hogy egy-másfél év után lehetne összegezni az addigi tapasztalatokat, a munkaadók pedig rendelkezésre állnak majd, ha felmerülnek problémák a jogszabályok alkalmazása kapcsán.

Kifejtette: partnerek voltak abban, hogy 20 év után új, a Magyarországon működő kis- és közepes vállalkozásokra (kkv-k) jobban rászabott Munka törvénykönyve szabályozza a munka világának kérdéseit. Dávid Ferenc kiemelte: az új Mt. javítja a kkv-k versenyképességét, elősegíti a rugalmas foglalkoztatást, csökkenti a törvényi korlátok számát, emellett számos, áttekinthetetlen szakszervezeti kedvezményt rendez újra.

A főtitkár szerint a megfelelő alkalmazási tapasztalatok birtokában majd nem az NGTT keretein belül, hanem a munkaadók, a munkavállalók és a kormány fórumán lehet tárgyalni az új Mt.-ről.

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke az MTI-nek elmondta: a 2010-es, a jogalkotásról szóló törvény szerint a jogalkotónak kötelessége a hatályba lépés előtt felmérni a jogszabályok - többek között - társadalmi és gazdasági hatásait, és előzetes hatástanulmányokat készíteni. Ez a Munka törvénykönyve kapcsán az elnök szerint nem történt meg, vagyis a jogalkotó nem számolt azzal, mit okoz majd az új kódex.

A legfontosabb változások a Munka Törvénykönyvében
1. Alapszabadság.
2. A szabadság igénybevétele.
3. A hálapénz és borravaló kérdése.
4. A védett kor kérdése.
5. A terhes nők védelme.
6. A felmondás kérdése.
7. Pihenőnapok és pihenőidő kérdése.
8. A rendkívüli munkaidő és a próbaidő.
9. A munkavállalói biztosíték.
10. A minimálbér.
11. Bérpótlék.
12. A munkavállalói kártérítés kérdése.
13. Üzemi megállapodás és kollektív szerződés.
14. A szakszervezeti vezető kérdése.
Úgy vélekedett: az új Mt.-nél előre lehetett ugyanakkor látni, hogy érezhetően csökkennek a keresetek. Borsik János szerint a munkáltatóknak kedvez az új Mt., a munkaadók fölénye érvényesül a munkavállalókkal szemben, ezenkívül megszűnt az érdemi országos szociális párbeszéd, a szakszervezetek működése nehezebbé vált, és a helyi érdekképviseleteket is gyengítette az új jogszabály. Az Autonómok elnöke hozzátette: elkerülhetetlen és szükségszerű az Mt. mielőbbi felülvizsgálata, mert 2013 - amely az első teljes év lesz az új Munka törvénykönyve hatálya alatt - még rosszabb tapasztalatokat hozhat a munka világában mint az eddigi 20 év.

A költségeket inkább növeli az új MT

Az új Munka Törvénykönyvének egyik deklarált célja, hogy rugalmasabbá tegye a munkaerőpiacot, így könnyítve meg a munkaadók helyzetét. A Policy Agenda által korábban megkérdezett vállalatvezetők túlnyomó többsége azonban az új törvénytől nem lát cége számára anyagi előnyt, költségcsökkenést. Mintegy kétharmaduk semmilyen hatással nem számol a költségeik tekintetében, míg akik számolnak, azok inkább költségnövekedéstől tartanak (ez pedig tovább nehezíti gazdálkodásukat, rontja tőkeképességüket, likviditásukat stb.).

Összességében a kkv-k mintegy 13%-a gondolja, hogy a törvény révén csökkennek vállalkozása költségei, de közülük is csak 2%-uk számol jelentős mértékű költségcsökkenéssel. Ezzel szemben a költségek növekedését valószínűsíti a vállalkozások 22%-a, és közülük 10%-ban jelentős költségnövekedéstől tartanak.

Mindez annak fényében érdekes, hogy az MT több elemében is (pl. bérpótlék rendszerének átalakítása miatt) lehetővé teszi, hogy bérköltségeiket csökkenthessék a cégek.  Természetesen ebben a tekintetben meghatározó az adott cég által folytatott tevékenység jellege. Mivel a kereskedelemben például a délutáni pótlék módosítása elvileg megtakarítást jelent, addig ez más ágazatban nem jelent igazi változást.

Akár leépítéseket is hozhat az új MT

Amikor 2011 nyár végén elkezdődött a szakmai vita az új Munka Törvénykönyve tervezetéről, a kormány azzal érvelt, hogy aki támadja a tervezetet, az támadja az egymillió munkahely megteremtésének a szándékát is. Azóta láthatólag a kabinet sem alkalmazza túlságosan ezt a kommunikációt az MT kapcsán, mégis érdekes a cégvezetők véleménye arról, hogy saját cégüket és az ágazatot érintően mit várnak a dolgozói létszám változásában.

Könnyebb alkalmazhatóságot és könnyebb elbocsáthatóságot is lehetővé tesz a munkaadó számára a júliusban hatályba lépő új munka törvénykönyve (Mt.), aminek köszönhetően szakértők szerint mozgékonyabb lehet a munkaerőpiac, és rövid távú igény esetén is mer alkalmazottat felvenni a kkv. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy erre mindig szükség van. Kisebb munkák esetében a tapasztalatok szerint a kkv-k előszeretettel veszik igénybe a családtagok segítségét. Az új Mt. azonban megszüntette a segítő családtag jogi intézményét, ami miatt a pultba beálló nagymamát éppúgy be kell jelenteni a hatóságnál, mint bármilyen más alkalmazottat, így még inkább előtérbe kerülhetnek a rugalmas megoldások.

Véleményvezér

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába 

Bevásárlóturizmusra spekulál egy román vállalkozó.
Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat

Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat 

Nincs következménye az uniós pénzek széthordásának.
Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni

Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni 

Nyolc éve nem veszik észre az egészségbiztosítónál az inflációt.
Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból

Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból 

Becsapott a villám a Fideszbe.
A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest

A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest 

Szomorú statisztika a mobilpiacon.
Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra

Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra 

Meglepetésre ébredt egyik reggel a polgármester.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo