A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) csütörtöki ülésén a szakszervezetek kezdeményezésére került napirendre az új Mt. felülvizsgálatának kérdésre, mert a munkavállalói érdekképviseletek szerint a törvénykönyv hatályba lépése óta eltelt rövid időszakban a tagszervezetek és alapszervezetek visszajelzése alapján körvonalazódtak azok a kérdéskörök, amelyek a gyakorlatban nehézségeket okoznak.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára az MTI érdeklődésére elmondta: a munkaadók szerint egyelőre korai felülvizsgálni az új Munka törvénykönyvét. Úgy vélekedett, hogy egy-másfél év után lehetne összegezni az addigi tapasztalatokat, a munkaadók pedig rendelkezésre állnak majd, ha felmerülnek problémák a jogszabályok alkalmazása kapcsán.
Kifejtette: partnerek voltak abban, hogy 20 év után új, a Magyarországon működő kis- és közepes vállalkozásokra (kkv-k) jobban rászabott Munka törvénykönyve szabályozza a munka világának kérdéseit. Dávid Ferenc kiemelte: az új Mt. javítja a kkv-k versenyképességét, elősegíti a rugalmas foglalkoztatást, csökkenti a törvényi korlátok számát, emellett számos, áttekinthetetlen szakszervezeti kedvezményt rendez újra.
A főtitkár szerint a megfelelő alkalmazási tapasztalatok birtokában majd nem az NGTT keretein belül, hanem a munkaadók, a munkavállalók és a kormány fórumán lehet tárgyalni az új Mt.-ről.
Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke az MTI-nek elmondta: a 2010-es, a jogalkotásról szóló törvény szerint a jogalkotónak kötelessége a hatályba lépés előtt felmérni a jogszabályok - többek között - társadalmi és gazdasági hatásait, és előzetes hatástanulmányokat készíteni. Ez a Munka törvénykönyve kapcsán az elnök szerint nem történt meg, vagyis a jogalkotó nem számolt azzal, mit okoz majd az új kódex.
A költségeket inkább növeli az új MT
Az új Munka Törvénykönyvének egyik deklarált célja, hogy rugalmasabbá tegye a munkaerőpiacot, így könnyítve meg a munkaadók helyzetét. A Policy Agenda által korábban megkérdezett vállalatvezetők túlnyomó többsége azonban az új törvénytől nem lát cége számára anyagi előnyt, költségcsökkenést. Mintegy kétharmaduk semmilyen hatással nem számol a költségeik tekintetében, míg akik számolnak, azok inkább költségnövekedéstől tartanak (ez pedig tovább nehezíti gazdálkodásukat, rontja tőkeképességüket, likviditásukat stb.).
Összességében a kkv-k mintegy 13%-a gondolja, hogy a törvény révén csökkennek vállalkozása költségei, de közülük is csak 2%-uk számol jelentős mértékű költségcsökkenéssel. Ezzel szemben a költségek növekedését valószínűsíti a vállalkozások 22%-a, és közülük 10%-ban jelentős költségnövekedéstől tartanak.
Mindez annak fényében érdekes, hogy az MT több elemében is (pl. bérpótlék rendszerének átalakítása miatt) lehetővé teszi, hogy bérköltségeiket csökkenthessék a cégek. Természetesen ebben a tekintetben meghatározó az adott cég által folytatott tevékenység jellege. Mivel a kereskedelemben például a délutáni pótlék módosítása elvileg megtakarítást jelent, addig ez más ágazatban nem jelent igazi változást.
Akár leépítéseket is hozhat az új MT
Amikor 2011 nyár végén elkezdődött a szakmai vita az új Munka Törvénykönyve tervezetéről, a kormány azzal érvelt, hogy aki támadja a tervezetet, az támadja az egymillió munkahely megteremtésének a szándékát is. Azóta láthatólag a kabinet sem alkalmazza túlságosan ezt a kommunikációt az MT kapcsán, mégis érdekes a cégvezetők véleménye arról, hogy saját cégüket és az ágazatot érintően mit várnak a dolgozói létszám változásában.
Könnyebb alkalmazhatóságot és könnyebb elbocsáthatóságot is lehetővé tesz a munkaadó számára a júliusban hatályba lépő új munka törvénykönyve (Mt.), aminek köszönhetően szakértők szerint mozgékonyabb lehet a munkaerőpiac, és rövid távú igény esetén is mer alkalmazottat felvenni a kkv. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy erre mindig szükség van. Kisebb munkák esetében a tapasztalatok szerint a kkv-k előszeretettel veszik igénybe a családtagok segítségét. Az új Mt. azonban megszüntette a segítő családtag jogi intézményét, ami miatt a pultba beálló nagymamát éppúgy be kell jelenteni a hatóságnál, mint bármilyen más alkalmazottat, így még inkább előtérbe kerülhetnek a rugalmas megoldások.