Míg a brit parlament alsóháza elutasította a Brexit módjáról szóló megállapodási javaslatot, az Európai Unió nem mutat túl nagy hajlandóságot a Theresa May által javasolt megállapodás újbóli tárgyalására, így a megállapodás nélküli Brexit lehetősége napról napra valószínűbb. A dolgok legfrissebb állása szerint May további határidőt kért a Brexit-megállapodás finomításához, így várhatóan csak február 27-én szavaz a brit parlament az eredeti 14. helyett. A hosszabb határidőre azért van szükség, mert továbbra sem sikerült előrelépést elérni az ír határ kapcsán. A mostani határidő-hosszabbítás viszont – egyelőre – nem érinti a március 29-i kilépési időpontot.

A megállapodás nélküli Brexit számos nyitott kérdést és bizonytalanságot eredményezhet – figyelmeztettek a Deloitte szakértői. Az alábbiakban néhány, a határon átnyúló tőkebefektetéseket és cégcsoporton belüli átszervezéseket érintő adózási témával foglalkozunk.

Kép: Pixabay

„A kilépés jellegétől függetlenül a jelenleg hatályos kettős jövedelemadóztatás elkerüléséről szóló kétoldalú egyezmények továbbra is érvényesek és alkalmazandóak maradnak. Az egyezmények rendelkezései – így a Magyarország és az Egyesült Királyság között a jövedelemadókat érintő kettős adózás elleni egyezmény rendelkezései is – egy viszonylag kiszámítható keretet biztosítanak az egyezmény által lefedett területeken. Továbbá, az Egyesült Királyságban letelepedett társaságok magyarországi tőkebefektetéseiből, illetve az egyéb formában Magyarországról származó jövedelmeinek magyar adóterhelése sem változik” – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte Magyarország nemzetközi adócsoportjának vezetője.

Ugyanakkor a határokon átnyúló társasági jogi egyesülések tekintetében a Brexit utáni jogkörnyezetre vonatkozóan egyelőre még bizonytalan, hogy milyen átmeneti rendelkezéseket vezet majd be akár a kilépési megállapodás, akár az Európai Unió irányelvek formájában. „Külön átmeneti megállapodás hiányában nem lesznek közvetlenül alkalmazhatóak az EU-irányelvek, illetve azok nemzeti megfelelői, amelyek célja az EU-n belüli átalakulások egységes jogi és adózási megítélése. Ennek megfelelően a Magyarországot és az Egyesült Királyságot érintő határon átnyúló egyesülések esetében kérdésessé válhat az ilyen egyesülések jogi megvalósíthatósága, illetve megszűnhet a társasági adóról szóló törvény által meghatározott kedvezményezett átalakulások adósemleges kezelésének lehetősége is” – tette hozzá Kocsis Gabriella, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.

A Brexit várhatóan érinteni fogja a magyarországi székhelyű társaságok brit fióktelepeinek, valamint a brit társaságok magyarországi fióktelepeinek a működését is. Magyarország esetében például jelenleg csak az EU-s székhelyű társaságok fióktelepei mentesülnek automatikusan a magyarországi beszámolójukra vonatkozó közzétételi, letétbe helyezési és könyvvizsgálati kötelezettség alól. A Brexit után egy brit társaság fióktelepe már csak akkor mentesülhet ezen kötelezettségek alól, ha az Egyesült Királyságban érvényes letétbe helyezési, közzétételi és könyvvizsgálati kötelezettségek továbbra is összhangban lesznek az EU vonatkozó előírásaival.