Mindennapos dolog a korrupció a cégvezetők szerint

A magyar cégvezetők 78 százaléka tapasztalja, hogy a korrupció és a visszaélések mindennaposak az üzleti életben, arányuk öt százalékponttal emelkedett 2015-höz képest a vállalati szférában - derült ki az EY kétévente kiadott EMEIA régiós (Európa, Közel-Kelet, India és Afrika) visszaélési felméréséből.

Biró Ferenc, az EY visszaélés-kockázatkezelési szolgáltatások partnere a felmérés sajtótájékoztatóján kiemelte, a magyar érték mintegy 18 százalékkal haladja meg a közép-kelet európai átlagot, amivel hazánk bekerült az EMEIA régió korrupció által leginkább érintett országai, mint például Dél-Afrika, India és Egyiptom közé.

A kutatás rámutat arra, hogy míg a magyar vezetők 57 százaléka, addig a kelet-európai vezetők 73 százaléka hisz a felelősségre vonás elrettentő erejében, ha korrupcióról van szó. Hozzátette, a magyar munkavállalók nem jelzik a visszaéléseket, csak 21 százalékuk jelezte a felsővezetőnek vagy külső partnernek a korrupciót. Az arány hasonló a kelet-európai régióban is.

Korrupció és háború nyomasztja a fiatalokat

Mára a fiatal munkaerő kevésbé hajlamos elhagyni a munkahely nyújtotta biztonságot, de jobban aggasztja őket a geopolitikai és országos konfliktusokból adódó bizonytalanság, miközben – különösen a fejlett országokban – borúlátóbbak is a jövőbeli kilátásaikat illetően. Azonban tenni is hajlandóak egy jobb világért és a kirekesztettekért, és a döntéshozóktól is elvárják ezt: túlnyomó részük szerint a valódi üzleti teljesítmény megítélésében nem kizárólag a pénzügyi mutatókra kellene hagyatkozni – derül ki a Deloitte Y generációsok körében végzett felméréséből.

A kutatás szerint a magyar vezetők 85 százaléka még a karrierjének előmozdítása vagy jutalom ígérete esetén sem nyúlna illegális vagy etikátlan eszközökhöz. A válaszadók körülbelül fele gondolt már arra, hogy etikátlan magatartás észlelése miatt felmondjon, ám a magyar vezetők 52 százaléka, a kelet-európai 37 százalékhoz képest végül nem tette ezt meg. Ezt az összes válaszadó 14 százaléka, míg a magyar vezetők 31 százaléka a belső munkahelyi nyomással és a személyes biztonság (magyar átlag 69 százalék, kelet-európai átlag 51 százalék) miatti aggodalommal indokolta.

A felmérésből kiderül, hogy a magyar vezetők legalább 52 százaléka, míg a kelet-európai vezetők 36 százaléka a visszaélések megelőzésére hasznosnak tartana valamilyen monitoring rendszert. A magyarok több mint negyede például szűrné az alkalmazottak céges eszközökről végzett e-mailezéseit vagy telefonhívásait. A régiós vezetők 16 százaléka értett egyet az e-mail ellenőrzésével, 14 százalékuk pedig ellenőrizné a hívásokat.

Az EY 2016 novembere és 2017 januárja között közel 4100 üzleti vezetőt kérdezett meg 41 országban, Magyarországon 100 interjút készítettek a korrupcióról.

Véleményvezér