Amiről a kormány nem beszél.

2019 márciusában megszűnik az Európai Unióból érkező munkavállalók szabad beáramlása Nagy-Britanniába - nyomatékosította hétfőn a szigetország kormányfőjének hivatala.

Az elmúlt hetekben közzétett adatok azt mutatják, hogy a minimálbéremelés és a munkaerőhiány hatására kilőttek a bérek. Megyék szerint lebontva az országot már nem ennyire egyértelmű a siker, bár a Policy Agenda elemzése azt mutatja, hogy a növekvő bérkülönbségeknek két ellenszere van: a minimálbér és a közmunkabérek emelése, valamint az alacsony keresetűek terheinek csökkentése.

Gyakran előfordul, hogy egy nemzetközi vállalat külföldi ügyvezetőt alkalmaz magyar munkaszerződéssel vagy kiküldetés keretében. Az első esetben a magyar cég a munkáltató jogi és gazdasági értelemben is, és a bért közvetlenül ő fizeti a menedzsernek. A második esetben a munkavállaló „anyaországában” megtartja munkaszerződését, így bére továbbra is az anyavállalattól érkezik (persze a magyar vállalat fizet az anyacégnek azért a „szolgáltatásért”, hogy ideküldték egy alkalmazottjukat). A két konstrukció azonban nagyon sok mindenben különbözik, és sok probléma keletkezhet a téves besorolásból - olvasható a LeitnerLeitner szakmai blogon.

Egyre több vállalkozás érzi saját ágazatában a munkaerőhiány jeleit, miközben a pályakezdő fiatalok kivételével nem látják azt a társadalmi csoportot, amely segíthetne ezen a helyzeten. A Policy Agenda KKV Konjunktúra Indexe minimális mértékben növekedett az előző negyedévhez képest.

Amikor az ember külföldre utazik nyaralni, sokszor elviszi magával a fél patikát, aztán kiderül, hogy éppen a nyaraló mellett van a gyógyszertár. Ismeretlen helyre utazni még két hétre sem egyszerű, hát még hosszú távon munkát vállalni külföldön vagy külföldiként Magyarországon.

A megfelelő munkaerőt nehéz megtalálni, de a megfelelő és olcsó munkaerőt még nehezebb. A modern technológiák fejlődésével azonban teljesen új lehetőségek nyílnak meg a cégek – és a munkavállalók – előtt: a távmunka ma már valódi alternatívát kínálhat, és nem feltétlenül Magyarországról.

Bár Dél- vagy Nyugat-Európához képest kevésbé érzik a külföldi munkaerő beáramlásának következményeit a magyarok, mégis elutasítóbbak az idegen nyelvű kollégákkal szemben.