A GfK kétévente készíti el Étkezési Szokások felmérését, melyben a kutatók - egyebek mellett - azt is megvizsgálják, milyen szempontokat mérlegelnek a magyar vásárlók az egyes üzletekben élelmiszervásárlás során. E szempontrendszer ismerete alapvető fontossággal bírhat az élelmiszergyártók és -forgalmazók, de a fogyasztóvédők számára is.
A legfrissebb, 2007. évi felmérés eredményei szerint a magyar fogyasztók számára élelmiszervásárláskor legfőbb kritérium (4,6-os átlaggal) a kiszemelt áru jó minősége. A kutatók által felsorolt összességében 14 szempont fontosságát - az iskolai osztályzáshoz hasonlóan - 1 és 5 közötti skálán értékelhették a megkérdezettek, ahol az osztályzatok két végpontja az "egyáltalán nem fontos" és a "nagyon fontos" követelményt adta. E tekintetben számottevő változás nem volt tapasztalható, hiszen a megfelelő minőséggel kapcsolatos elvárás két évvel ezelőtt, 2005-ben is a legfontosabbnak bizonyult. (Hogy mikor eszünk, megtudhatja a korábbi felmérésből...)
Jelentős különbségek
A fogyasztók tisztában vannak azzal, hogy az üzletek polcain sorakozó termékek minőségében jelentős különbségek adódhatnak. Fontos kiemelni, hogy a megkérdezettek - kortól és nemtől függetlenül - manapság már nem feltétlenül az olcsóságot (átlag: 3,6) részesítik előnyben, sokkal fontosabb kritérium számukra - a két évvel ezelőttiekhez hasonlóan - az, hogy a megvásárolni kívánt élelmiszer ára és minősége összhangban legyen, azaz, hogy a termék "megérje az árát" (átlag: 4,4).
A hazai vásárlók - a férfiak és nők egyaránt és azonos mértékben - figyelnek az áruk eredetére is: a kutatási eredmények szerint élelmiszervásárláskor a korábbiaknál tudatosabban keresik a magyar eredetű áruféleségeket. Ennek oka részben az lehet, hogy vélhetően a rövidebb szállítási időnek köszönhetően az élelmiszer frissebb marad, illetve az elmúlt időben megfigyelhetünk egyfajta tudatosodó vásárlói szemléletet, amely előnyben részesíti a hazai gazdaság termékeit. A kiszemelt élelmiszer külföldi eredetének fontossága közel "gyenge osztályzatot" kapott (átlag: 1,8).#page#
E-nélkül
Az egészségtudatosság jegyében közel azonos mértékben tartják szem előtt honfitársaink azt, hogy a megvásárolt élelmiszer "tartósítószer nélküli legyen" (átlag: 3,5), "mesterséges ízesítőanyagok nélküli legyen" (átlag: 3,6) és "mesterséges színezék nélküli legyen" (átlag: 3,5). (Korábban ez nem volt olyan fontos és az élelmiszerbiztonság is csak egy távoli fogalom volt...
Az alacsony zsírtartalom (átlag: 2,7), alacsony kalóriatartalom (átlag: 2,5) és az alacsony szénhidrát-tartalom (átlag: 2,5) ugyanakkor a kevésbé fontos szempontok közé sorolódott. Mi több, mindhárom utóbb említett szempont jelentősége csökkent a két évvel ezelőttiekhez képest, ezekre a kritériumokra tehát kevesebben figyelnek oda. Megállapítható ugyanakkor, hogy ez a hat szempont az, amely a nemek szerint leginkább megosztja a válaszadókat - az alakjukkal, megjelenésükkel talán többet foglalkozó hölgyek részéről ezek a kritériumok lényegesen nagyobb odafigyelésre számíthatnak, mint a férfiak oldaláról. Az, hogy egy termék bio minőségű legyen, szintén nagyobb arányban a nők elvárása, de az ő részükről is a fontossági sorrend hátulsó traktusába szorult ez a szempont.
Az élelmiszerek külső megjelenési formája, így a csomagolás vonzósága - fontosság szempontjából annak környezetbarátsága mögé szorult: míg a környezetet nem károsító csomagolás a fontossági listán 3,1-es átlagot ért el, addig a vonzóság csupán 2,6 pontot kapott.
