Az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikái szerint évente több mint 5200 vadelütés történik a magyarországi utakon. Az őszi időszakban a nagyvadak mozgása megváltozik, így az évnek ebben az időszakában különösen gyakoriak a vadelütések.
A vadveszélyes területeken, az utak mentén az illetékes vadásztársaságok vadveszélyre figyelmeztető táblákat helyeznek ki, ezzel híva fel a gépjárművezetők figyelmét arra, hogy az adott területen az átlagosnál jóval nagyobb a valószínűsége a vadak felbukkanásának.
A figyelmeztető táblákra az őszi időszakban fokozottan ajánlatos figyelni. A vadveszélyre figyelmeztető tábla annyit jelent, hogy a gépjármű vezetőjének úgy kell megválasztania a gépjármű sebességét, hogy a vad hirtelen felbukkanása esetén is el tudja kerülni az ütközést. Ez este, egy kivilágítatlan erdei, vadak által sűrűn látogatott területen akár igen lassú, 20 km/órás sebességet is jelenthet.
A vadütközéssel kapcsolatos károk megtérítésére a Polgári Törvénykönyv „veszélyes üzemek találkozásával” kapcsolatos része az irányadó. 2015 májusában a jogszabályalkotó módosította a vadgazdálkodásról szóló törvényt, s egyebek mellett megerősítette, hogy a vadgazdálkodás veszélyes üzemnek minősül.
Ha bekövetkezik a vaddal történő ütközés, az közlekedési balesetnek számít. Azaz, mindenképpen ki kell hívni a rendőrséget, illetve értesíteni kell a helyileg illetékes vadásztársaságot. Fontos tudni, hogy a vadállomány az állam, illetve a vadásztársaság tulajdona, annak eltulajdonítása lopásnak minősül.
A veszélyes üzemek találkozása esetén, amikor a baleset részvevői, a gépjármű vezetője, illetve a vad mozgásáért felelős illetékes vadásztársaság is minden tőle megkövetelhetőt megtett a baleset elkerülésének érdekében – s így egyikük sem vonható felelősségre –, mindkét fél saját maga viseli a balesetben sérült javakban okozott károkat. A vadásztársaság a vadállományban esett kárt, a gépjármű vezetője pedig a gépjárműben okozott kárt.
Magyarországon sajnálatosan alacsony a casco biztosítási lefedettség. 2014-ben 819 ezer, 2015-ben 843 ezer, 2016 végén kevesebb, mint 868 ezer casco biztosítást kezeltek a biztosító társaságok. Tavaly év végén a hazai gépjárművek alig több, mint 20 százaléka rendelkezett casco biztosítással.
A becslések szerint a teljes körű casco biztosítások száma ennél alacsonyabb, a szerződések egy része ugyanis csak a kockázatok egy bizonyos részét fedi le, pl. csak lopás vagy csak totálkár esetén fizet. Emellett léteznek a piacon olyan casco biztosítások is, amelyek limitált díjért limitált összegig térítik csak meg a gépjárművekben esett károkat.
„Sajnálatosan alacsony a casco biztosítások elterjedtsége a magyarországi piacon, különösen igaz ez annak ismeretében, hogy volt idő, amikor a gépjárművek többsége rendelkezett ilyen típusú védelemmel is – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára. – A gépjárműállomány casco lefedettségén javíthatna, ha a terméktípusra vonatkozó 15 százalékos adó csökkenne” – tette hozzá a főtitkár.
