Az emberi populáció növekedési adatai és a népességmozgási jelenségek alapján az ENSZ kutatói megállapították: 2008-ban az urbanizált civilizáció nagysága meg fogja haladni a vidéki lakosságét.

Ez a demográfiai változás, a városodás és városiasodás elsősorban Afrikát és Ázsiát érinti, ahol a fejlődő országok népességének jelentős hányada alacsony jövedelmű települések lakója. Rendkívül nagy népességkoncentráció jellemző a fejlődő világ 22 "megavárosára", amelyek mindegyike 10 millió lakosnak nyújt majd otthont 2015-re, némelyiknek 20 milliónál is több lakója lesz.

A Worldwatch Institute 2007-es világjelentése szerint ezzel az átalakulással párhuzamosan egy sor mérhetetlenül nagy feladatot kell megoldani az érintett városokban: a tiszta víz és levegő biztosításától kezdve a hulladék eltakarításának és a lakosság élelmezésének problémáján keresztül, a közlekedésig, az otthontalanok elhelyezéséig.

Sok helyütt nem tervezett, zűrzavaros urbanizáció folyik, ami az egészségi, környezeti viszonyok romlásával jár együtt, s ez hozzájárul a szóban forgó országok ingatag szociális, ökológiai és gazdasági helyzetéhez - tartalmazza a jelentés.

A városodás persze nem mindenhol jelent romlást. Egy sor gyorsan terjeszkedő városban - például a pakisztáni Karachiban, a Sierra Leone-i Freetownban vagy a kolumbiai Bogotában sikeres programokat valósítanak meg a városlakók életszínvonalának javítása érdekében, a lakosság koncentrálódásának kedvezőtlen hatásait mérsékelve. Ezek közé tartozik a városbeli földművelés, a napelemes vízmelegítők alkalmazása, korszerű szennyvíz- és közlekedési hálózat kiépítése.

A városok belső gondjai mellett a népességtömörülés egyéb veszélyekkel is jár. A világ 10 legnépesebb városából 8 földrengési zónákban vagy azok környékén helyezkedik el. A 2015-re 8 milliónál több lakossal rendelkező városok kétharmada olyan partmenti területen fekszik, amely a globális klímaváltozás következtében a tengerek szintjének megemelkedésével víz alá kerülhet.

A legkínzóbb problémát azonban a városi nincstelenek tömegei jelentik. A ma városokban élő 3 milliárd emberből 1 milliárd szegénynegyedekben tengeti életét nélkülözve a tiszta ivóvizet, a megfelelő tisztálkodási körülményeket és az időtálló házakat. Évente 1,6 millió városlakó, többségében gyerek hal meg a fertőzött ivóvíz és a tisztátalan életmód miatt.

Gyerekek óriási tömegei számára a városi élet egyenlő a nyomorral, a betegségekkel és az erőszakkal, az oktatás és az egészséggondozás pedig távoli remény - állapította meg Molly O,Meara Sheehan, a Worldwatch világjelentésének programigazgatója.

Az ENSZ szakértői felhívják a figyelmet arra, hogy a jövőbeni segélyezéseket mindezek figyelembe vételével kell megtervezni.

A tanzániai Anna Tibaijuka, a lakható városok megteremtéséért küzdő ENSZ-HABITAT nevű szervezet ügyvezetője szerint az európai gyarmati uralom alól felszabadult, 1970 és 2000 között politikailag és gazdaságilag önállóvá vált afrikai országokba beköszöntött a rideg városi lét valósága. A Worldwatch Institute előrejelzése szerint 2015-re 59 afrikai város népessége fog 1 és 5 millió fő közé esni, míg Latin-Amerikában és a Karib-tenger térségében 65, Ázsiában 253 ilyen város lesz.

A városi tömörülések egyszerre a lélegzetállító művészi kezdeményezések otthonai és a legnyomorúságosabb, legszánalmasabb szegénység terei, egyszerre a világgazdaság fejlődésének dinamói és az elidegenedés, a vallási szélsőségességek, a biztonságérzet hiányának melegágyai - fogalmazott a jelentés kapcsán Christopher Flavin, a Worldwatch igazgatója.