Miért függesztették fel a hadkötelezettséget Magyarországon?
A Magyarországon a sorkatonai szolgálatot 2004-ben függesztették fel. Bár a 2004. évi CV. törvény lehetővé tette a hadkötelezettség békeidőben való felfüggesztését, de nem törölte el teljesen — azaz jogilag a hadkötelezettség továbbra is létezik, csak nem érvényesítik békeidőben. Kimondja, hogy különleges jogrend esetén (pl. háborús állapot, szükségállapot) a hadkötelezettség ismét bevezethető.
A döntés a NATO-csatlakozás (1999) utáni modernizációs folyamat része volt. Magyarország célja egy professzionális, önkéntes alapon működő haderő létrehozása volt, amely hatékonyabban illeszkedik a szövetségi rendszerbe és a nemzetközi műveletekbe. Ez alapján ma a Magyar Honvédség alapját hivatásos és szerződéses katonák, illetve az egyre bővülő önkéntes tartalékos és területvédelmi struktúra alkotja.
A rendszerváltás előtt a sorkatonai szolgálat két évig tartott, később 12 hónapra, majd a kilencvenes évek végére 6 hónapra csökkent. A Varsói Szerződés egykori tagországai a 2000-es években kivétel nélkül megszüntették a sorkatonai szolgálatot, így a sorkatonaság kivezetésével és a hadkötelezettség felfüggesztésével Magyarország a hidegháború lezárását követő kelet-európai trendet követte.
A kötelező katonai szolgálat kivezetését a geopolitikai helyzet megváltozása mellett gazdasági okok is indokolták. Az európai országok többsége a 2000-es évekre gazdasági okokból fordult el a hadkötelezettségtől. A tömeghadseregek fenntartása rendkívül költséges volt: több tízezer újonc elszállásolása, ellátása és kiképzése rövid távon is milliárdos terhet rótt az állami költségvetésre, miközben a sorkatonák rövid szolgálati idejük miatt kevésbé voltak hatékonyak, mint a hivatásos katonák. Továbbá a fiatal férfiak 6–12 hónapra kiestek a munkaerőpiacról vagy a felsőoktatásból, így később léptek be a gazdaságba és lassabban haladtak előre a pályájukon.
