Egy, az OTP Agrár megrendelésére készített felmérés szerint a magyarok között meglepően alacsony, mindössze 17 százalék a valóban tudatos vásárlók aránya. Ők azok, akik képesek a jó ár-érték arány fölé helyezni olyan termékjellemzőket, mint a prémium minőség, a magyar eredet, a GMO- és e-szám-mentesség, vagy az organikus jelleg, sőt akár a fair trade előállítás és csomagolásmentesség.
A lakosság további 25 százaléka szintén fontosnak tart legalább egy elemet a fentiek közül, de vásárlói döntéseikben már az ár-érték arány is előkelő helyen szerepel. Mellettük jóval nagyobb csoport, a vásárlók 58 százaléka nem nevezhető tudatosnak, ők azok, akik nem foglalkozik a termék előállítási módjával, származási helyével vagy beltartalmával. Olyannyira nem, hogy e csoport többsége, a kutatás szerint
minden harmadik magyar vásárló az ár-érték arányt sem nézi - legalábbis saját bevallása szerint.A leginkább meglepő ugyanakkor, hogy valamilyen mértékben, a magyar vásárlók 62 százaléka tartja magát tudatosnak - csak abban térnek el a vélemények, hogy ki mit ért tudatosság alatt…
Arra a kérdésre, hogy mit jelent számukra a tudatosság, a megkérdezettek 19 százaléka
Bár egyre aktuálisabb téma, mindössze 7 százalék szerint fontos, hogy a termék környezetbarát legyen, mellettük 3 százalékuk figyel a származási helyre. Ami ennél is érdekesebb azonban, hogy csupán 1 százalékuk említette, hogy a tudatos vásárlás számukra a minél egészségesebb termékek választását jelenti. Az OTP Agrár kutatásában résztvevők fele hallott már a fairtrade-ről, azaz a méltányos kereskedelemről, de harmaduk állítja, hogy tudja is mit jelent.
Azok a vásárlók, akiknél a tudatos vásárlás az ár-érték arányt is megelőzi, jellemzően budapestiek, magasabb végzettségűek és jövedelműek. Az árérzékenység inkább az alacsonyabb végzettségűek és jövedelműek, illetve az inaktívak csoportjára jellemző.
