A pedagógus-továbbképzés keretében jelenleg 200 hallgató számára a hagyományos oktatási formában két képzést biztosít az egyetem. A most aláírt szerződés lehetővé teszi egy harmadik képzési programnak a Gazdasági és Társadalmi Ismereteknek az elindítását is. Mivel ilyen képzés még nincs Magyarországon, a BKÁE TTK 50-100 hallgató jelentkezésével számol. A program anyagi hátterének jelentős részét az Apertus Közalapítvány biztosította. A későbbiekben a pedagógusok számára elindított valamennyi képzést távoktatási formában szeretnék majd megvalósítani.

Egyre nagyobb az igény a felsőoktatási történelem felvételi-előkészítő tanfolyamokra is. Az Oktatási Minisztérium 2003-tól a gazdasági felsőoktatási intézményekben egységes történelem felvételit kíván bevezetni. Így a távoktatási rendszer az ország egész területéről több mint 10.000 felvételizőnek biztosítja majd ugyanazt az oktatási színvonalat és tartalmat.

A nyelvoktatásra és a nyelvvizsga-előkészítésekre kiemelt figyelmet fordít a BKÁE TTK. Az egyetem akkreditált közgazdasági szaknyelvi vizsgaközpont, s mivel a többi hazai felsőoktatási intézmény még nem rendelkezik ilyen bizonyítvánnyal, a vidéki hallgatóknak is a fővárosban kell vizsgázniuk. Ez évente több ezer tanulót érint. Ez a távoktatási rendszer az ő felkészülésüket is segíti.
Az egyetemen jelenleg nyolc gazdasági jellegű szaknyelv oktatása zajlik, évente 3-4000 hallgató számára. A most aláírt megállapodás hatására több tanfolyamot, jobb minőségben indíthat a BKÁE TTK.

Az Edunio távoktatási konzorcium a BKÁE Társadalomtudományi Kara számára biztosítja a távoktatási programok fejlesztését támogató célszoftvert és az oktatási keretrendszert. Az oktatás hatékonyságának növelése érdekében különböző módszereket javasol az elektronikus távoktatásra, valamint segíti a már meglévő, illetve újonnan készülő tananyagok elektronikus, multimédiás változatainak elkészítését. A konzorcium módszertani és konzultációs támogatást is nyújt az egyetem számára.

A távoktatás helyzete és lehetőségei:
Egy amerikai kutatás szerint, míg 1950-ben a munkahelyek 20 százaléka alkalmazott képzett munkaerőt, addig 2005-ben 85%-ra várják ugyanezt az arányt.
Mivel a szakképzett emberek iránti igény megnövekedett, a felsőoktatásnak egyre nagyobb számú hallgató képzését kell felvállalnia. A tantermi és oktatói kapacitások azonban korlátozottak, s ezért megjelentek a távoktatás különböző formái: először csak a levelező jellegű képzések, de később a technikai fejlődés már lehetővé tette a számítógéppel támogatott, sőt az Internet alapú távoktatás megjelenését is.
Amikor az e-learning piac helyzetét és lehetőségeit vizsgáljuk, talán a kifejezés definiálása az első feladat. Több szinonima is elterjedt: távoktatás, Internet alapú oktatás, Web alapú oktatás, online oktatás. Nincsen egységes mindenki által elfogadott definíció az e-learningre vonatkozóan, de néhány ismérv alapján behatárolható a kérdéses fogalom:
– Bármikor, a világ bármely pontjáról elérhető tartalom
– a hagyományos oktatási módokhoz képest jelentősen alacsonyabb költségből lehet megoldani ugyanannak az anyagnak az oktatását,
– a hagyományos módszerekhez képest ugyanazt az ismeretet rövidebb idő alatt (egyes esetekben 50%-os időmegtakarításról is beszámolnak) lehet átadni.
– a technikának köszönhetően elveszíti jelentőségét az oktató és a tanuló közötti fizikai távolság
– a legtávolabbi telephelyen is ugyanazt az oktatási színvonalat és tartalmat lehet nyújtani, mint a központban,
– Egységes és gyors számonkérés, minőségi kontrol.
– a képzésben résztvevőknek lehetőségük nyílik arra, hogy egymással kommunikáljanak, információkat cseréljenek kép, hang, illetve szöveg formájában. A kommunikáció tanár diák és diák-diák relációban egyaránt működik.
– minden tanuló a saját tempójában haladhat, a lassabban haladók nem hátráltatják a gyorsabban haladókat
– a teljes tanulási folyamat felöleli a feladatokat, a teszteket a kiállított bizonyítványt, az online adminisztrációt (Learner Management System - LMS), a regisztrációt, a fizetést és a tanulmányi folyamat monitorozását is.

A nemzetközi távoktatási piac nagyságára jellemző, hogy 1999-ben a világon legalább 70 millió ember vett részt valamilyen Internet alapú oktatási formában.

A nemzetközi távoktatás és e-learning területén egyértelműen az USA rendelkezik a legfejlettebb és legkiterjedtebb piaccal, így itt található a legtöbb e-learning rendszer és szolgáltató. Az Egyesült Államokon kívül még Kanada, Ausztrália, Japán, valamint egyes EU tagállamok is fejlett e-learning piacokkal rendelkeznek, bár az ezekben az országokban megfigyelhető tendenciák csak időbeni késéssel követik az USA tendenciáit.

Európában az e-learning lehetőségek adaptálásában az Egyesült Királyság, Svédország és Hollandia jár az élen, aminek a szakemberek szerint az lehet az oka, hogy ezekben az országokban igen magas az Internetet használó népesség aránya, továbbá magas az angolul beszélő munkavállalók száma is, így a túlnyomórészt angol nyelvű e-learning tananyagok nyelvi adaptáció nélkül terjeszthetőek.

2004-ben az e-learning piac várható nagysága Európában kb. 4 milliárd dollár lesz, ami a szakemberek becslése alapján várhatóan évi 96%-os növekedést jelent. Nincsenek meghatározó, nagy piaci részesedést birtokló szereplők. Folyamatosan új cégek tűnnek fel, míg a régiek egy része eltűnik. Bár a szakemberek szerint a piac letisztulásával kiemelkedik majd néhány domináns szereplő, de egyelőre még csak tippelni lehet, hogy kik lesznek ezek.

Magyarországon az 1970-es évektől kezdődően beszélhetünk a távoktatás kísérleti szakaszáról, de csak a 90-es évek elejétől jelennek meg a jelentős távoktatást és nyitott képzést megcélzó fejlesztési elképzelések. Ekkor jött létre az oktatási tárca tanácsadó szerveként a Nemzeti Távoktatási Tanács (NTT), amely jelentős részt vállalt a távoktatás infrastrukturális alapjainak és módszertanának megteremtésében, a szükséges szakembergárda felkészítésében.
1996-ban az egyetemi és főiskolai szervezetek létrehozták az egész országra kiterjedő Nemzeti Távoktatási Egyetemi Főiskolai Egyesületet. Elsőként a felsőfokú oktatási intézmények vezettek be nyitott és távoktatási programokat az addig meglévő programjaik mellé. Ezek közül is kiemelkednek Gödöllő, Pécs, Veszprém, Győr és Debrecen felsőfokú intézményei. Mára ez a kör kibővült Szolnokkal, Miskolccal, Szegeddel. Napjainkban már a Budapesti Gazdasági Főiskolán, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen, és az ELTÉ-n is jelentős távoktatási szolgáltatást fejlesztettek ki.

Mára a távoktatás terén - különösen a felsőoktatási szférában - jelentős tapasztalatok halmozódtak fel. Ugyanakkor az e-learning használata még nem általános, a Web alapú oktatás pedig csak most terjed el, miközben Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban már megkezdődött a számítógép alapú képzés visszaszorulása és a Web alapú oktatás túlsúlyának kialakulása figyelhető meg.

Ami a technológiák alkalmazását, s az oktatás színvonalát illeti, a kép nagyon vegyes, már-már kaotikus. Nagyon sok cég és intézmény nyújt távoktatásnak, e-learningnek nevezett szolgáltatást, miközben minőségét tekintve az adott oktatás nem tekinthető annak. Gyakran előfordul, hogy levelező tanfolyamot átneveznek távoktatási kurzusnak, miközben minőségében nem történt változás.
A tananyagok terén inkább a külföldi (elsősorban észak-amerikai) keretrendszerek alá fejlesztett tananyagok kerülnek oktatásra, főként angol nyelven. Az e-learning keretrendszerek alá fejlesztendő magyar nyelvű tananyagok elsősorban a számítástechnikai és menedzsment ismeretekkel kapcsolatos területekre összpontosulnak.
Az e-learning témában 2001 nyarán végzett felmérés szerint a megkérdezettek túlnyomó többsége a magyarországi e-learning elterjedésének egyik kulcstényezőjeként a tananyagfejlesztés támogatását, valamint a módszertan jelentőségét hangsúlyozták.