A volt jegybankelnök, aki jelenleg a CIB Bank elnöke, előadásának elején nyomatékosította, hogy nézőpontját kizárólag magánvéleményként, egyetemi tanárként mondja el. Surányi György szerint a maastrichti előfeltételek teljesítése a felzárkózó államok számára jelentős növekedési áldozatokat hozhat. Ezzel együtt az euró bevezetése a nemzetközi színtéren igen sikeres projektnek tekinthető, az európai közös pénz a nemzetközi pénzpiacokon jól működő valuta, de sikere épp a maastrichti előfeltételek, illetve a Stabilitási  és Növekedési Paktum előírásai ellenére következett be - emelte ki Surányi György. "Ezek az előfeltételek sok esetben túl szigorúak, más tekintetben viszont túl lazák" - húzta alá.

Surányi György rámutatott, hogy a költségvetési fegyelem szükséges, de nem elégséges előfeltétele annak, hogy egy ország stabilitása hosszú távon is megvalósuljon, és ezzel párhuzamosan egy országban stabil és tartós gazdasági növekedés következzék be. "A fiskális egyensúly és a gazdasági-pénzügyi egyensúly nem egyenlő egymással" - mutatott rá a volt jegybank-elnök. Surányi György azt is kritikaként fogalmazta meg, hogy a maastrichti előfeltételek közül teljes mértékben hiányzik a folyó fizetési mérleg helyzetére vonatkozó előírás. Véleménye szerint egy adott ország gazdaságának megítélésénél mindenképpen figyelembe kellene venni a folyó mérleg deficitjének alakulását is. Példaként említette, hogy az eurózóna egyik tagállama, Németország, az elmúlt öt évben szinte végig megsértette a 3 százalékos GDP-arányos előírást az államháztartási hiány vonatkozásában, de nem ez volt a német gazdaság legnagyobb problémája, sokkal inkább az, hogy a folyó fizetési mérleg szinte végig szufficites volt, ezzel együtt  a munkanélküliség is tetemesen megugrott.

Surányi György szerint a maastrichti kritériumok elfedik azt, hogy egy-egy gazdaság milyen strukturális gondokkal küzd. Emellett azt is hangoztatta, hogy az eurózóna jelenlegi legfőbb gondja az, hogy miközben egységes monetáris politika valósul meg, addig 12, a következő év elejétől pedig - Szlovénia belépésével - 13 önálló fiskális politika lesz az eurózónában. A volt jegybank-elnök szerint a kritériumok között nem annak kellene szerepelnie, hogy hogyan alakul egy-egy euróövezet-beli tagállam esetében a tízéves állampapírok hozama, sokkal inkább a rövid távú  kamatok alakulására kellene figyelni. Különösen igaz ez a felzárkózó országok vonatkozásában.

A volt jegybankelnök szerint az is gond, hogy a maastrichti előírások leginkább nominális előírások, és nem a gazdaságok belső szerkezetének minőségi kérdéseivel foglalkoznak. Az állami újraelosztás GDP-arányos mértékére például egyáltalán nincs előfeltétel, holott ez nagyon fontos lenne egy-egy gazdaság megítélése szempontjából. 

Galgóczi Béla, az európai szakszervezetek (ETUB) brüsszeli központjának munkatársa kifejtette: a maastrichti kritériumok az unió lisszaboni programja, illetve      az unió szociális rendszerére vonatkozó előírások jelentős ellentmondásokat tartalmaznak. Sokkal elsődlegesebb a reálkonvergencia, azaz a gazdaság fejlődésére vonatkozó mutatókra kellene koncentrálni, mint a maastrichti előfeltételek teljesítésére az unió hosszú távú fejlődése szempontjából.