Az SOS Gyermekfalvak 700 családot kérdezett meg arról, milyen terhet jelent számukra az iskolakezdés. A felmérés alapján az anyák számára az iskolakezdés számos többletfeladatot jelent: ők azok, akik többnyire intézik az iskolával kapcsolatos dolgokat és a legaktívabban részt vesznek az iskola életében. A tanévkezdéshez szükséges felszereléseket a családok többségében (65 %) kizárólag az anyák vásárolják, harmadában a szülők megosztják ezt a feladatot, s csak minden ötvenedik családban foglalkozik ezzel kizárólag az apa.

Kép: Pixabay

Anyák a főszerepben

Az iskola életében is többnyire az anyák vesznek részt.  A családok 75 százalékában az anya jár kizárólagosan szülői értekezletre, 77 százalékában fogadóórára is. A szülők csak minden ötödik-hatodik családban osztják meg ezt a feladatot.

Az SOS anyák élete jelentősen eltér a hétköznapi családokétól, hiszen több, traumatizált gyerek nevelése és fejlesztése akkora munka, hogy egyedül ezt nem tudnák vállalni. Épp ezért az SOS alkalmazásban álló segítők veszik körül őket, akik támogatják a családot a mindennapokban: tanulnak és játszanak a gyerekekkel, szállítják őket, vagy éppen „csak” átvállalják a felügyeletet, amíg a nevelőszülő értekezletre, fogadóórára megy.

A gyerekekkel való otthoni tanulásban is kellhet a segítség minden családban. A felmérés szerint a lecke ellenőrzését és a gyerekkel való otthoni tanulást is a családok harmadában végzik közösen a szülők, többségében az anyák foglalkoznak ezekkel a feladatokkal is.

A hagyományos családok 84 százalékában az elmúlt tanévben a szülők iskola után még tanultak otthon az általános iskolás gyermekkel. Az idősebb testvér ebben nagy segítség lehet: a megkérdezett családok 12 százalékában ők is tanulnak a kisebbekkel.

Az iskoláztatással kapcsolatos költségeket nem minden család veszi könnyen. A tanévkezdéshez szükséges felszerelés megvásárlása minden második családban okozott fejtörést az előző tanévben: előre kellett spórolniuk, hogy meg tudják vásárolni azt. A családok 3 %-a kölcsönkért, hogy fedezni tudja ezeket a kiadásokat, 1 % pedig hitelt is felvett. A családok 36 százalékának nem okozott semmilyen gondot a felszerelések megvásárlása.

A korrepetálások és fejlesztések sem minden esetben érhetők el ingyen, ami szintén a családi kasszát terheli. Minden harmadik családban van olyan gyermek, akinek szüksége volt az előző tanévben korrepetálásra, 41 százalékuk esetében ez fizetett foglalkozást jelentett. Szintén minden harmadik családban pedig van olyan gyermek, akinek kellett valamilyen fejlesztésre járnia, 19 százalékuk esetében jelentett ez többlet kiadást.

Sokaknak kell a különóra

„Az SOS-ben nevelkedő gyerekek szinte mindegyikének szüksége van különórára, korrepetálásra. Sőt gyakran évekig kell járniuk fejlesztésre vagy pszichológiai foglalkozásra, hogy behozzák lemaradásaikat és feldolgozzák a velük történt traumákat. A fejlesztéseket, pszichológusi munkadíjakat 4-6 gyerek esetében lehetetlenség önállóan fedezni. Az SOS-nek itt van óriási szerepe, hiszen saját pszichológusokkal és szakembereikkel hozzáférést biztosítanak a gyerekek fejlődéséhez szükséges „extra” dolgokhoz” – mondta Szilvási Léna.

A hagyományos családok 27 százalékának nem okoz semmilyen nehézséget a gyerekeket különórára, fejlesztésre járatni. Minden nyolcadik válaszadó azonban jelezte (12 %), hogy külön munkát kell vállalniuk, hogy ezeket a kiadásokat finanszírozni tudják, minden ötödik család pedig előre spórol.