2007 első negyedében a lakossági konjunktúraindex értéke megközelítette a tavaly nyári negatív rekordot, az idei mélypontot a februárban mért érték jelentette. Az áprilisi mutató így az előző hónaphoz viszonyítva javulást, a decemberi értékhez képest mégis kisebb mértékű visszaesést jelent. Az év elejei romló adatok mögött valószínűleg a - választási éveket nem számítva - korábbi években is kimutatható szezonális hatások húzódnak meg, amikor a karácsonyi költekezés után a háztartások szembesülnek az év elején rendre megnövekedő kiadásokkal.
Az áremelkedések mértéke azonban idén nagyobb volt, mint a korábbi években, így a "sokkhatás" elmúltával sem jutott vissza az index a tavaly év végi szintre. A gazdasági közhangulat négy vizsgált tényezője ugyanakkor egyáltalán nem változott egységesen. A háztartás jövő évi kilátásaira vonatkozó becslések - amelyeknél 2006. április és július között a legnagyobb zuhanás következett be - lényegében stagnálnak, vagy más megközelítésben: stabilizálódtak. A lakosság szemében a legnagyobb probléma továbbra is az ország elmúlt 12 havi teljesítményével van, ennek megítélése - több kilengés után - márciusra az eddig mért legalacsonyabb szintre süllyedt, igaz egy hónappal később újra javult valamelyest.
Diplomások már optimistábbak
A december óta bekövetkezett visszaesés részben annak tulajdonítható, hogy mostanra olyanok is csatlakoztak a pesszimisták táborához, akik korábban relatíve bizakodónak számítottak. Márciusra jelentősen romlott a magas jövedelműek és a diplomások véleménye is, de a hullámvölgy nem tartott sokáig és áprilisban mát újra ezek a csoportok voltak a legkevésbé borúlátóak. A pártszimpátia továbbra is jelentősen befolyásolja a gazdasági állapotok értékelését, a kormánypártok szimpatizánsai a reformok beindulásával valamivel optimistábbak lettek, míg a Fidesz szavazói, illetve a pártpreferenciával nem rendelkezők a leginkább borúlátóak. #page#
A munkanélküliségre vonatkozó becslések 2006 végén mért javulása szintén átmenetinek bizonyult, az inflációs kilátások viszont jelentősen javultak az előző hónapokhoz képest. Április elején az elmúlt évre becsült infláció átlagosan már csak 1 százalékkal marad el a következő évre becsült értéktől. Ezzel megtört a tavaly május óta egyértelmű trend: a megszorító intézkedések bejelentése óta a lakosság az áremelkedés mértékének a növekedését valószínűsítette, most inkább a stagnálására számít.
Hitel, az kell
A gazdaság állapotába vetett bizalom megingása ugyanakkor nem nyomja rá a bélyegét a fogyasztási tervekre, a tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó vásárlási kedv ugyanis szinte változatlan. Ugyanígy, a kormányzati megszorítások a hitelfelvételi szándékokat sem tudták érdemben befolyásolni (a jelenleg is érezhető, enyhén csökkenő tendencia valójában már 2005-ben elkezdődött). Lehet, hogy a lakosság éppen "hangulatjavítóként" tekint a vásárlásra, és "csak azért sem" mond le a költekezésről.
Mégis, a karácsonyi időszak után (vagy talán a megszorítások hatására) nőtt, és ezzel visszaállt az őszi szintre azok aránya, akik a kérdezést megelőző hónapban a jövedelmükből félre tudtak tenni valamennyit - az általuk megtakarított összeg átlagos nagysága pedig évek óta lényegében változatlan.
