A kormány megfontolja azokat az érveket, amelyekre hivatkozva Sólyom László aláírás helyett az Országgyűlésnek visszaküldte a parlament által már elfogadott vagyontörvényt - áll a tárca közleményében. A köztársasági elnök arra hivatkozva nem írta alá a törvényt, hogy a jogszabály által létrehozandó Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagjai hat évre nyernének megbízatást, hosszabb időre, mint egy kormányzati periódus. Ugyanakkor olyan hatáskörök gyakorlására kapnak felhatalmazást, amelyek a mindenkori kormány felelősségi körének lényegéhez tartoznak.

A törvény kifogásolt részét a parlament 60 napon belül köteles újra tárgyalni.

A tárca véleménye szerint több olyan szervezet létezik Magyarországon, amelynek felelős tisztségviselőit, első számú vezetőit a kormányzati periódust meghaladó időre nevezik ki. Tipikus példa erre a Nemzeti Földalap elnökének kinevezése, amely hat évre szól, s amely a köztársasági elnök feladata. A vagyontörvény által felállítandó új intézmény többek között a Nemzeti Földalap helyébe lép. A Nemzeti Földalap mellett több más intézménynél is hasonlóak a kinevezési szabályok. Az érvényben lévő jogszabályok szerint a Magyar Vasúti Hivatal elnökét hat évre, a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának tagjait öt évre, az Energia Hivatal elnökét és helyettesét hat évre, az Egészségbiztosítási Felügyelet elnökét hat évre nevezik ki.