Az egy héttel az önkormányzati választás után készült októberi közvélemény-kutatáshoz képest 7 százalékponttal csökkent azoknak az aránya, akik biztosra mondják a részvételüket egy "most vasárnapi" választáson, 22-ről 27 százalékra nőtt viszont azoké, akiket "egyáltalán nem érdekel a politika". A közvélemény "besokallása" módosította a kormányoldal és az ellenzék közötti erőviszonyokat, de az ellenzék belső erőviszonyait is. Az MSZP már októberre túljutott a mélyponton és novemberre stabilizálódott a támogatottsága, a Fideszé viszont jelentős mértékben visszaesett: a választani tudó "biztos" szavazók körében 22-ről 14 százalékra csökkent az előnye a szocialistákkal szemben.
Az előző hónapban még "dobogós" Orbán a hatodik helyre csúszott vissza a politikusok népszerűségi listáján, míg a kormánypárti politikusok népszerűsége - ha szerény mértékben is - növekedett. Az emberek többsége (54 százalék) továbbra is úgy gondolja, hogy a miniszterelnöknek le kellene mondania, de novemberben már gyakorlatilag ugyanannyian tartották Gyurcsányt és Orbánt a kormányfői posztra alkalmasabbnak (40 és 41 százalék) - pedig az előző hónapban még 8 százalék volt a Fidesz-elnök előnye.
A hangulatváltozás potenciális nyertesének tűnik az MDF is. A kisebbik ellenzéki párt támogatottsága a teljes népességben 6 százalékra nőtt, a választani tudóknak pedig a 8 százaléka szavazna a pártra - amire az elmúlt tíz évben nem volt példa a Medián felméréseiben. Ám többségük nem számít "biztos" szavazónak, így a választani tudó "biztos" szavazók körében csak 5 százalékra számíthat az MDF - éppen annyira, mint a helyzetét ugyancsak stabilizáló SZDSZ.
A politikai állásfoglalásokban bekövetkezett változás szerény mértékű általános hangulatváltozással is együtt jár. Az előző hónaphoz képest egy hajszállal kevesebben mondják, hogy az országban "rossz irányba mennek a dolgok", és valamelyest nőtt a jó irányt érzékelők aránya.
