A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SzMM) honlapján közzétett, a szociális védelemről és a társadalmi összetartozásról készített nemzeti stratégiai jelentés szerint míg ma 100 aktív befizetésből 76 nyugdíjat kell finanszírozni - változatlan rendszer mellett - 2030-ban ez a szám 85-re, 2050-ben 103-ra emelkedne. Ez a helyzet vagy jelentős járulékemelést igényelne, vagy folyamatosan növekvő hiányt eredményezne a nyugdíjrendszerben.
A feltételek változatlansága esetén, a Pénzügyminisztérium prognózisa szerint 2030-ig a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer hiánya - a magán-nyugdíjrendszer átmeneti költsége nélkül - a GDP 1 százaléka körül alakul, ezt követően azonban annak ellenére, hogy fokozatosan csökken az átmeneti költség, a hiány 2050-re a GDP 3-3,5 százalékára nő.
A jelentés szerint további kockázatott jelent, hogy a munkanélküliség és a fekete-, szürkegazdaság kiterjedtsége miatt a jövőben növekedni fog a jogosultságot nem, illetve az alacsony nyugdíjat szerzők aránya.
Egyes becslések szerint így 2030 körül mintegy félmillióan szorulhatnának ki a nyugdíjrendszerből. A folyamat megterhelné a szociális ellátórendszert, veszélyeztetné az idősek általános megélhetési színvonalát.
Az öregségi nyugdíjasoknál az átlagos szolgálati idő 37-38 évről akár 33 évre is mérséklődhet. Ez a változás az új öregségi nyugdíjak színvonalát az átlagos keresetekhez viszonyítva - változatlan mértékszabály esetén - 7-10 százalékponttal is csökkentheti átlagosan.
A jelentés szerint egyebek mellett ezért is elkerülhetetlen a további reform, amelynek kidolgozásával a Nyugdíj és Időskor Kerekasztalt bízta meg a kormány. A testület várhatóan az év végére készíti el hatáselemzését.
Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat 2005-ös számítása szerint a jövőben is folytatódik a lakosság létszámának csökkenése, miközben az öregedés folyamata is felgyorsul, így 2050-re 10 százalékkal kevesebb lesz az ország népessége és az időskori eltartottsági ráta a mostani érték kétszeresére nő, meghaladja az 50 százalékot.
