A népességi jövőképet - a hipotézisek alapján - a további létszámcsökkenés és az öregedés, az idős korcsoportok súlyának megnövekedése jellemzi. Magyarországon jelenleg minden ötödik, 2021-ben pedig már minden negyedik lakos lesz 60 éves vagy idősebb. A születéskor várható élettartam ugyanakkor nő: a férfiaknál 73,6 év, a nőknél 80,5 év várható. Az idősek aktív(abb)ak lesznek: a mai negyvenesek már "e-mail és mobil fogyasztók", a nyugdíjas időszak már nem "pihenő" nyugdíj lesz, a fogyasztói társadalom aktív tagjaivá válnak. A megélt gazdasági, társadalmi és politikai változások eredményeképpen mind életszemléletét, életstílusát, mind fogyasztói szokásait tekintve átalakuló és nem egységes összetételű csoportról van szó.
A jövőben vélhetően e korosztályra is jellemző egyre aktívabb életstílussal szemben a GfK Hungária és a Szonda Ipsos Nemzeti MédiaAnalízis felmérésének adatai alátámasztják azt a jelen általános vélekedést, miszerint a kor előrehaladtával az emberek egyre kevésbé folytatnak aktív életvitelt. Ez mutatkozik meg abban a tényben is, hogy az ötven év felettiek körében egyelőre nő az otthonülők, illetve az elszigeteltek (44 százalék) aránya.
Otthon ülnek
"Életritmusuk is egyértelműen az aktivitás csökkenését tanúsítja, kifejezetten magas körükben az otthonülők aránya" - mondta el Kozák Ákos a GfK Hungária igazgatója. "Az életkor előrehaladtával egyre jellemzőbb "bezárkózás" mellett e korcsoport érdeklődése egyre inkább a "régi időkre" való emlékezés, a nosztalgiázás felé fordul" - tette hozzá a szakember.
Mindezek következtében talán nem meglepő a megállapítás, hogy az otthoni környezetbe illő tevékenységekre, így főként a tévénézésre fordított idő a korral együtt növekszik - a tévéfüggő férfiak és háziasszonyok aránya az 50 évesnél idősebbek körében 30 százalékot képvisel, a 65 évnél idősebbek között viszont már 41 százalékot. Szabadidejét az idős generáció tagjainak többsége, ugyanakkor szereti ház körüli munkával tölteni: még a 75 év felettiek harmada is végez ilyen tevékenységet.
Az ötven évnél idősebbek Magyarországon elsősorban az inflációtól és a magas áraktól tartanak - ami vélhetően egyfajta beidegződés eredménye az általuk korábban megélt, szinte rendre év elején bejelentett áremelkedések folytán -, valamint attól, hogy megélhetésüket pénzük megfelelően fedezi-e. A 65 évesnél idősebbek kiugróan legnagyobb arányát aggasztó jelenség a bűnözés és törvénytelenség elharapózása. Érdekes ugyanakkor, hogy mind az 50 évnél idősebbeket, mind pedig a 65 évnél idősebbeket a teljes népességnél kisebb arányban aggasztják az egészségügyi ellátás költségei.
Leginkább Horvátországba
A fiatalkorban még sokak számára aggodalmakat okozó lakáshelyzet az ezüstgeneráció körében megoldott. A 60 éves és idősebb korosztályt is magába foglaló háztartásokban túlnyomórészt a tulajdonosi jogcím a jellemző - különösen jellemző ez vidéken, ahol e korosztály tagjainak mintegy teljes köre saját tulajdonában lévő házban, lakásban él, a Nemzeti MédiaAnalízis eredményeinek tanúsága szerint, az idős korosztály alig négy százaléka él albérletben. A tanulmány rámutat arra is, hogy ráadásul az életkor előrehaladtával általában jellemző, hogy az emberek egyre kevésbé szeretnék elcserélni a lakásukat, házukat, de még a felújítás kérdéséhez is népességbeli aránynál kevesebben viszonyulnak pozitívan.
Akik szoktak üdülni, nem igazán bíznak az utazási irodákban - inkább maguk szervezik meg üdülésüket. Körükben jellemző a belföldi turizmus, de kedvelt utazási célország Horvátország, Görögország és a szomszédos Ausztria is. Míg a teljes népesség az üdülés napjait főként strandolással és napozással tölti, addig az 50 éves és annál idősebb generáció tagjai, bár szintén szívesen fürdőznek és napoznak, legnagyobb arányban mégis az úticélul szolgáló várost fedezik fel. A 65 év fölötti korcsoport körében pedig kedvelt kikapcsolódási forma a gyógyfürdők látogatása.
Külföldi utazásokhoz sokszor nélkülözhetetlen valamely idegen nyelv - ha nem is feltétlenül a célország hivatalos nyelvének - ismeretlen. Az ezüstgeneráció körében legtöbben a német nyelvet beszélik legalább valamennyire, hiszen számukra még a német, a latin, illetve orosz volt a kötelező nyelv az iskolában. Angolul leginkább az 50-54 évesek tudnak - nekik talán a munkájukhoz volt szükség némi angoltudásra. Egyéb indoeurópai nyelvet (dán, svéd, norvég stb) egyáltalán nem beszélnek az idősebb generáció tagjai.
