A kiemelt témák között nagy valószínűséggel szerepel majd az unió 2014-től kezdődő időszakra vonatkozó költségvetése, a keleti szomszédságpolitika, valamint elképzelhető, hogy az unió versenyképességét, hatékonyabb működését elősegítő Lisszaboni Szerződés megújítása is.

Ha minden a tervek szerint alakul, Horvátország a magyar elnökség idején válhat a közösség tagjává, Románia és Bulgária pedig csatlakozhat a schengeni övezethez - mondta a sajtóbeszélgetésen Iván Gábor.

A szakállamtitkár szerint a spanyol-belga-magyar elnökségi trión belül a témákat tekintve a magyar félév lesz a legizgalmasabb. Spanyolország és Belgium Magyarország előtt tölti be az unió soros elnöki tisztjét.

A magyar uniós elnökségi stáb háromnegyede már kiválasztásra került, az év végéig még kétszáz embert választanak ki a közigazgatásból és nyílt pályázatokon keresztül. Összesen hétszáz munkatárssal számolnak, emellett száz tartalék embert is keresnek - tette hozzá a szakállamtitkár. Az elnökségi stáb mellett egy 300-400 fős szakértői csapat is dolgozik majd.

A cél az, hogy 2010 elejére, a hármas elnökség kezdetére felálljon a teljes magyar elnökségi stáb. A résztvevők képzése ősszel kezdődik, nyelvoktatással, uniós ismeretek oktatásával és szakmai képzéssel - mondta a szakállamtitkár. Magyarországon a jelenlegi állás szerint nem lesz EU-csúcs, tíz-húsz informális miniszteri ülést azonban tartanak majd.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy mennyibe kerül majd az EU-elnökség Magyarországnak, de az biztos, hogy tízmilliárdos nagyságrenddel kell számolni - mutatott rá a szakember. Iván Gábor hangsúlyozta, hogy az elnökségi felkészüléssel kapcsolatos kérdésekben ötpárti egyetértés van a magyar parlamentben.