A 2004-ben csatlakozott mind a kilenc másik országot ugyanakkor megbüntette a bizottság ugyanezért, de a bírság nem rúg magasra: kilencüknek összesen 41,1 millió eurót (11 milliárd forintot) kell átutalniuk, azt is négy év alatt, fokozatosan. A készleteket a közel három évvel ezelőtti belépéskor kellett felmérni, és az EU arra hivatkozva helyezte kilátásba a meghatározottnál nagyobb tartalék esetén büntetés fizetését, hogy meg kell akadályozni az olcsón megszerezhető termékek spekulatív célú felvásárlását - a magyar sajtóban 200 millió eurónyi illetékfizetési kötelezettségről is híresztelések jelentek meg. A készletek végleges felmérése csak mostanra fejeződött be.

Húst, tejet, gyümölcsöt halmoztak fel

A kilenc érintett új tagállamban hústól tejtermékeken át zöldség- és gyümölcskészletekig találtak spekulatívnak minősített fölösleget. Húsból legtöbbet Lengyelországban és Csehországban, tejtermékből Észtországban és Litvániában, gyümölcsből Csehországban és Szlovákiában, borból Lengyelországban és Lettországban mutatták ki a legtöbb spekulatív fölösleget. Ciprus a rizs, Málta a tejfölösleg miatt fizet pluszilletéket.

Mariann Fischer Boel agrárbiztos védelmébe vette az uniós intézkedést, amelyeket szükségesnek minősített ahhoz, hogy elkerüljék a bővítés miatt az addigi uniós cégeket ért veszteségeket. Hozzátette ugyanakkor, hogy az új országok aggodalmait is érti, és olyan döntést igyekeztek hozni, amely mindenki szempontjából tisztességes.

Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter már decemberi brüsszeli sajtótájékoztatóján jelezte, hogy Magyarországnak várhatóan nem kell fizetnie spekulatív készletek miatt.