Magyarország azonban a mai napig nem szüntette meg a médiatörvény azon rendelkezését, mely szerint a kábeltelevíziós szolgáltatók a magyar lakosság mindössze egyharmadának nyújthatnak kábeltelevíziós szolgáltatásokat. A Bíróságnak benyújtott előterjesztés az EK-Szerződés 226. cikke szerinti jogsértési eljárás utolsó lépése.

Neelie Kroes versenypolitikai biztos a következőket nyilatkozta: "Örömmel fogadtam, hogy Magyarország vállalást tett a médiatörvény módosítására, azonban most itt az idő, hogy a magyar kormány késedelem nélkül eleget tegyen ígéretének. A médiatörvény kábeltelevíziós szolgáltatókat sújtó korlátozása a magyarországi fogyasztók választási szabadságának kárára korlátozza a versenyt a szélessávú szolgáltatások piacán."

2005-ben a magyar kormány nem kapta meg a médiatörvény módosításához szükséges parlamenti többséget. A magyar kormány ígéretet tett arra, hogy ebben az évben előterjeszti az egyharmados korlátozás megszüntetésére irányuló új javaslatát, de ez eddig nem történt meg. Ezalatt a hatályban levő szabályozás akadályozza a magyarországi kábeltelevíziós ágazat konszolidációját. A konszolidáció előmozdítaná a beruházásokat és a jobb minőségű szélessávú szolgáltatások nyújtását, beleértve a Magyarországon a Magyar Telekommal versenyben álló kábeltelevíziós szolgáltatók "triple play" szolgáltatásait (telefon, szélessávú internethozzáférés és kábeltelevízió).

Az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások piacain belüli versenyről szóló bizottsági irányelv (a Bizottság 2002/77/EK irányelve) célja biztosítani, hogy a növekedés és a beruházások elősegítése érdekében az Európai Unió teljes területén versenypiaci feltételek érvényesüljenek. Az irányelv szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy nem vezetnek be, vagy tartanak fenn az elektronikus hírközlési szolgáltatások - ide értve a műsorszóró adatátviteli szolgáltatásokat is -  nyújtására vonatkozó korlátozásokat.