Európa egyik vezető kintlévőség-kezelő vállalatcsoportja, az EOS Csoport idén is elvégezte az adósok törlesztési szokásait vizsgáló kutatását, amelynek keretében több mint 600.000, 2016-ban Magyarországon kezelt ügyet vizsgált meg.

Kép: Wikipédia / Kovács Dániel

2015-höz képest tavaly nem történt jelentős változás a fizetési módokat tekintve: a nem jogi behajtás alatt álló tartozások törlesztését továbbra is leggyakrabban postai csekken fizeti a lakosság (2015: 59,8%, 2016: 60,1%), míg a banki átutalások 37,1%-ot tesznek ki. Ezzel stagnált a sárga csekkek visszaszorulásával jellemezhető trend – 2010 óta 83%-ról 60%-ra csökkent le a csekkes befizetések aránya. Ennek egyik oka lehet, hogy a csekkeket már QR kóddal is ellátják, ami lehetővé teszi a gyors, mobilos befizetést vagy a csekkautomatáknál, sorbanállás nélkül történő törlesztést is.

A kutatás külön is megvizsgálta a nők és a férfiak fizetési szokásait annak alapján, hogy a leginkább személyhez kapcsolódó szolgáltatás, a mobiltelefonhoz kapcsolódó tartozásokat hogyan törlesztik az adósok. Az arányok itt szinte változatlanok: a befizetések 51,7%-át a nők, míg 48,3%-át férfiak teljesítették. A férfiak átlagosan 19.109 forintot, míg a nők valamivel kisebb összeget, 16.234 forintot törlesztenek egy-egy befizetés alkalmával. Az átlagos befizetések 2015-höz képest nagyjából 10%-kal emelkedtek.

A kutatás szerint a kintlévőség-kezelő vállalatok és az adósok közötti kapcsolattartás módjai közül továbbra is a postai levél a leggyakrabban használt forma, ám a vállalatok lehetőségeikhez mérten használják a telefonos és emailes kapcsolattartást is. Ebben jelentős változás, hogy az emailes kapcsolattartás gyakorisága folyamatosan emelkedik, míg a postai levél és a telefonos kapcsolattartás gyakorisága lassú csökkenést mutat.

A kutatás kitér a korai kapcsolatfelvétel és a részletfizetési megállapodások következtében megtakarított jogi költségekre is. „Elsődleges célunk, hogy még a korai szakaszban sikerüljön megállapodást kötnünk, mivel amennyiben egy ügy nem kerül jogi szakaszba, úgy nem merülnek fel vele kapcsolatban jogi többletköltségek sem. A vizsgált több mint 600.000 ügy esetében átlagosan mintegy 51.000 forintot tesz ki ez a többletköltség. Közös célunk az adósokkal a tartozás mindkét fél által elfogadható rendezése, így, amennyiben együttműködési hajlandóságot tapasztalunk, arra törekszünk, hogy megkönnyítsük a fizetést, azaz egyedi részletfizetési megállapodást kössünk. Ebben az esetben akár a további kamatozás is megállíthatóvá válhat” – emelte ki a kutatás kapcsán Somodi Bernadett, az EOS Faktor Zrt. értékesítési igazgatója.