A felnőtt magyar lakosság 34 százaléka túlsúlyos, míg 19 százaléka a veszélyesen el van hízva - derül ki a TÁRKI és az Image Factory közvélemény-kutatásából. A kutatást az úgynevezett testtömeg-index (BMI) alapján végezték, amikor is a magasság, a súly és a kor alapján határozzák meg megfelelő-e a testtömegünk. A tanulmány során kiderült, hogy a lakosság negyven százaléka rendelkezik normális testsúllyal, bár ezt jóval többen, mintegy 65 százaléknyian gondolják így magukról. Hasonló a helyzet az elhízottakkal is, hiszen amíg a magyarok mindössze egynegyede érzi magát túlsúlyosnak, addig a kutatások szerint 53 százalékuk az. (Ebben szerepe lehet annak is, hogy egy másik kutatás szerint össze-vissza eszünk, de készült felmérés arról is, hogy inkább meleg ebédet enne a magyar.) Érdekes, hogy a soványságot sokkal jobban meg tudjuk határozni, hiszen kilenc százalék vallja magát alultápláltnak, és a tanulmány is hasonló, nyolc százalékos eredményt hozott.
Mivel ilyen nagyarányban vannak azok, akik szerint bár normális a testsúlyuk, mégis elhízottnak számítanak, ezért a tanulmány készítői szerint feltételezhető, hogy sokan vannak, akik nem ismerik fel saját betegségüket, vagy esetleg nem vesznek róla tudomást. A saját magukat normál testalkatúnak vallók körében több a férfi (72 százalékuk sorolta magát ide), a felsőfokú végzettségű (75 százalékuk tarja magát annak) és a munkaerő-piaci státuszát tekintve aktív személy (70 százalékban).
Ezzel szemben az átlagosnál magasabb arányban tartották magukat túlsúlyosnak a nők (32 százalékuk), a középkorúak (33 százalékban) és a nyugdíjasok (30 százalék). A nők önképe saját testsúlyukról a férfiakéhoz képest ezek szerint jobban igazodik az objektíve mért adatokhoz. Igaz, a nők annak ellenére többen vallják magukat túlsúlyosnak, mint a férfiak, hogy az átlagosnál nem magasabb az arányuk a kövérek körében.
#page#
Nemcsak itthon, Európában is gondot okoz
Becslések szerint a világon több mint négyszázmillió kórosan elhízott (és négyszer ennyi túlsúlyos) ember él. Európában az elmúlt egy évtizedben megháromszorozódott a súlyfelesleggel küzdők száma. A jelenlegi trend folytatódása esetén 2010-re a kontinens népességének egyötöde - mintegy 150 millió ember - lesz súlyosan elhízott, míg 15 millió gyermek szenvedhet a betegségtől.
Az elhízás problémájának komolyságát mutatja, hogy az Európai Unió is egyre aktívabban keresi a megoldásokat, hogyan tudná megfékezni ezt a folyamatot. Markos Kyprianou egészségügyi biztos az élelmiszergyártókat és -forgalmazókat is önmérsékletre intené. Annál is inkább, mert a WHO szerint Európában a túlsúly kezelése drága: a GDP 1 százalékát kitevő költséget is jelenthet, illetve a közvetlen egészségügyi kiadások 6 százalékát is felemésztheti e betegség. Magyarországon ennek ellenére nincsen átgondolt, nemzeti léptékű stratégia a tendencia megfordítására.
