A rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény jogharmonizációs célú módosításáról, valamint a műsorterjesztés és digitális átállás szabályairól szóló törvényjavaslatokat április 25-i ülésén elfogadta a kormány. A Miniszterelnöki Hivatal koordinálásával az elmúlt félév ötpárti tárgyalásai során az Országgyűlés képviselőcsoportjainak delegáltjai között - négy párt támogatásával - megállapodás jött létre. A kormányszóvivői iroda ennek szövegét bocsátotta rendelkezésünkre.

A rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (Rttv.) jogharmonizációs célú módosításáról, valamint a műsorterjesztés és digitális átállás szabályairól szóló törvényjavaslatokat (Dtv.) egyeztetett tartalommal, a lehető legrövidebb időn belül a kormány benyújtja az Országgyűlésnek, hogy még a tavaszi ülésszakon elfogadásra kerüljenek.

Az ötpárti tárgyalásokon a pártok képviselői megállapodtak továbbá abban, hogy a médiaszabályozás tartalmi kérdéseiről további egyeztetéseket folytatnak a készülő nemzeti audiovizuális média stratégia koncepcióját figyelembe véve. E tekintetben a képviselő csoportok megállapodtak abban, hogy a Dtv.-ben meghatározott digitális műsorszóró hálózat vagy műsorszóró adó szolgáltatásra kiírt pályázati eljárás eredményének kihirdetéséig az Országgyűlés kétharmados többséggel elfogadja az audiovizuális médiaszabályozás tartalmi kérdéseit rögzítő média "Alaptörvényt". Erről az Országgyűlés külön határozatban a Dtv. végszavazása előtt dönt.

A televíziózás és rádiózás digitális átállásának sikeres lebonyolítása Magyarország érdeke és kötelezettsége. A pártok képviselői egyetértettek abban, hogy a hírközlési és médiapolitikai szempontok együttes érvényesítése mellett szükséges a multiplexerek pályáztatása, annak mielőbbi eredményes lezárása.

A pályázati eljárás országgyűlési ellenőrzésének megteremtése érdekében az ötpárti tárgyalások résztvevői - a Dtv. elfogadásával egyidejűleg - megállapodtak egy országgyűlési eseti bizottság (a továbbiakban: Bizottság) felállításában.

A bizottság tagjai az országgyűlési képviselőcsoportok egy-egy képviselője és állandó meghívottként egy-egy szakértője. Szavazati joggal a képviselő rendelkezik, a szavazati arányok a képviselőcsoportokat megillető mandátumok arányában oszlanak meg. A bizottság állásfoglalásait és ügyrendjét kétharmados többséggel fogadja el.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) javaslatát a pályázati kiírás kidolgozása során a bizottság visszaküldheti. Ehhez minden esetben egyharmados szavazati arány szükséges.

A pályázatok érvényességéről és eredményességéről szóló hatósági döntés során a bizottság jóváhagyására a közigazgatási hatósági eljárásnak a szakhatósági hozzájárulásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A bizottság a jóváhagyást kétharmados többséggel adhatja meg. A bizottság a jóváhagyást csak jogszabálysértés, valamint eljárási szabálysértés (ideértve a pályázati kiírás szabályainak megsértését is) esetén tagadhatja meg.

A jóváhagyás elmaradása esetén az NHH a pályázat eredménytelenségéről hoz döntést, amelynek bírósági felülvizsgálata során a bíróság a "szakhatósági hozzájárulás" elmaradását érdemben felülbírálhatja. Amennyiben a Bizottság a jóváhagyást jogszabálysértően nem adta meg, a bíróság erre vonatkozó döntése esetén az NHH jóváhagyás nélkül meghozhatja döntését.A bizottság tagjai az NHH döntésével szemben bírósági felülvizsgálatot kezdeményezhetnek.Bíróságként a Fővárosi Ítélőtábla háromtagú tanácsban jár el, 30 napon belül határoz, döntésével szemben fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye. A pályázati eljárásra és a bizottságra vonatkozó szabályokat a felek a tájékoztatási monopóliumok megakadályozását célzó alapvető rendelkezésnek tekintik, ezért egyetértenek a törvényjavaslat előterjesztőjének azon minősítésével, hogy e rendelkezések elfogadásához az Alkotmány 61. (4) bekezdése alapján a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

A bizottság a pályázati kiírási dokumentáció és a bírálati szempontok jóváhagyásakor a Dtv.-ben meghatározott feltételek és értékelési szempontok érvényesülését veszi figyelembe. A képviselőcsoportok delegáltjai elfogadták, hogy a törvényben foglalt garanciális elemeken túlmenően további, a médiatartalomra vonatkozó kérdéseket - kötelező erővel - nem kívánnak a pályázati kiírásba emelni.