Szinte mindenki fejlődött, mégsem mindenki zárkózott fel

A Településindex egyik legfontosabb tanulsága, hogy míg a nagyobb városok és megyeszékhelyek esetében a fejlettségi különbségek csökkenése figyelhető meg, addig a kisvárosok, nagyobb községek és kistelepülések körében erősödtek a fejlettségbeli egyenlőtlenségek.

A legelmaradottabb 15 kistelepülés elsősorban Borsod-Abaúj-Zemplénben, Baranyában és a zalai aprófalvas térségben található. Az ország legkevésbé fejlett települése jelenleg Csenyéte, melyet Szakácsi, Bódvalenke és Gadna követ.

Az egész országban mindössze néhány kistelepülés indult el érdemben lefelé a lejtőn 2014 óta. A visszafejlődés jellemzően a korábban kedvezőbb helyzetű települések pozícióvesztését mutatja meg, nem pedig a perifériák további gyengülését.A szolidaritási hozzájárulás azonban több település esetében is relatív visszaesést eredményezett: Budaörs ezért vesztette el korábbi első helyezését, továbbá Tiszakécske 14, Bugyi 12, Kazincbarcika pedig 8 helyet csúszott vissza.

Fejlődés és visszafejlődés az agglomerációban

Az Egyensúly Intézet elemzése rávilágít az agglomerációs települések egyik legsúlyosabb árnyoldalára: a népességrobbanást a helyi infrastruktúra sokszor képtelen lekövetni. A jómódú agglomerációs települések hiába vonzzák be a magas jövedelmű és képzett lakosságot, a helyi szolgáltatások hamar túlterheltté válnak. A gyorsan növekvő embertömeg igényeivel a helyi egészségügyi ellátás, a kiskereskedelem és a szociális hálózat egy idő után már nem tud lépést tartani. A jelenség jól mutatja: a dinamikus beköltözési hullám a megfelelő intézményi és szolgáltatási bővítés nélkül hosszú távon a település visszacsúszásához vezethet.