A kormánypártok nem állapodtak meg az egészségbiztosítási régiók méretéről, mert a szakértői munkák még nem tartanak ott, hogy a politikusok ezt a vitát le tudnák zárni, közölte Kökény Mihály, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának szocialista elnöke a koalíciós pártok estébe nyúló megbeszélése után szerdán.
Nem is volt cél a megegyezés
Hangsúlyozta, fontos, hogy tartsák a szeptember végi határidőt, de ennél fontosabb szempont, hogy egy működőképes, megfelelő garanciákat tartalmazó modellről nyújtsanak be törvényjavaslatot. "Ha a szakértői igény az, hogy itt még nézzünk meg dolgokat, hogy még legyen két hetünk, akkor lesz két hetünk" - jegyezte meg. Hozzátette, további konzultációkra van szükség, de ettől függetlenül folytatódnak a koalíciós egyeztetések.
"Nem is volt célunk most a megegyezés" - jelentette ki Horváth Ágnes egészségügyi miniszter. Azzal a céllal ültek tárgyalóasztalhoz, hogy az ágazat más területeit érintő, a koalíciós megállapodásban szintén szereplő határidős kérdéseket áttekintsék, mondta. Ezek, a járóbeteg-ellátás fejlesztése, a háziorvosi rendszer javítása, valamint a minőségbiztosítás, a népegészségügyi programok folytatása és a kórházak gazdasági társasággá alakítása, amelyekben egyetért a két párt, tette hozzá.
Kökény Mihály szerint az egészségügy reformja nem szűkíthető le csak a finanszírozás átalakítására. A politikus elmondta, hogy a kórházak gazdasági társasággá alakulásához szükséges törvényi szabályozáson az ősszel változtatnak, mert ösztönző szabályozást szeretnének kialakítani.
Egészségre nevelés
Utóbbival kapcsolatban a tárcavezető közölte, az önkormányzatoknál párthovatartozástól függetlenül nagy a késztetés arra, hogy kórházaikat gazdasági társasággá alakítsák át, és ezen dolgoznak. "Ma azokról a kérdésekről beszéltünk, amelyeket a biztosítási rendszer átalakítása mellett szintén meg kell reformálni", mert - mint mondta -, ha az ágazat egyéb részéhez nem nyúlnak, akkor hiába változtatnának a finanszírozáson, nem lenne jobb az ellátás rendszere.
A népegészségügyi programról Horváth Ágnes elmondta, az egészségfejlesztésre és nevelésre szeretnének több figyelmet fordítani, ezekre szintén lehívhatók európai uniós források. Kijelentette, a 2007-2013-as uniós költségvetési évben Magyarország egészségügyre mintegy 400 milliárd forintot fordíthat.
Ezt a pénzt nagyon jól kell elkölteni, és ebből a forrásból olyan fejlesztéseket kell támogatni, ahol biztosított az intézmények hosszú távú működtetése. Elsőbbséget élveznek az egyetemek, valamint a nagy kórházak, illetve a daganatos betegek ellátásában részt vevő intézmények, hiszen ezeknek a betegeknek kezelése egyenlőtlen és igazságtalan Magyarországon. Az ellátás javításáért számítanak a szakmai kollégiumok véleményére, tette hozzá Horváth Ágnes.
