A kutatás eredményeiből egyértelműen kirajzolódik a férfi és női társadalmi szerepek megosztottsága. Komoly felelősség nyugszik a magyar férfiak vállán, hiszen az állítások értékelésekor legmagasabb pontszámot az "egy férfinak mindenkor gondoskodnia kell családja anyagi biztonságáról" kijelentés kapta (középérték: 4,7). A felmérés szerint e vélekedés vonatkozásában szinte semmilyen eltérés nem mérhető a férfiak és nők között. Az "elsősorban a nők feladata, hogy gondoskodjanak a háztartás és a család dolgairól" kijelentéssel érdekes módon - nem sokkal, de - nagyobb arányban értettek egyet a hölgyek (középérték: 4,4), mint az erősebb nem tagjai (középérték: 4,1).

Az elmúlt évtizedben megváltozott a magyar lakosság munkához való objektív viszonya. A társadalomban egyszerre van jelen a munkanélküliség és az alulfoglalkoztatottság jelensége. A megkérdezés során kiderült, hogy honfitársaink szerint jobb, ha "az ember kevesebbet keres", mint, ha "a munka rabja" (középérték: 3,8), azaz a szabadidőről feltehetőleg magasabb kereset esetén sem mondanának le. Az adatok szerint e kérdés tekintetében sem nembeli, sem pedig jelentős generációs különbség nem mutathatók ki. Ezt a megállapítást támasztja alá az is, hogy ezzel azonos arányban értenek egyet a megkérdezettek a "a munka számomra elsősorban pénzkereset" állítással (középérték: 3,8) és ennél lényegesen kevésbé tartják magukra vonatkozónak "a munka számomra hivatás" (középérték: 3,3) kijelentést.

A felmérést a GfK Csoport végezte, az Ipsos-al közösen. A hazai adatokat a GfK Hungária szolgáltatta.