Az Európai Bizottság belső piaci főigazgatósága már dolgozik azon a jelentésen, amely azt méri fel, hogy indokolt-e Magyarországon a külföldiek földvásárlására elfogadott hét éves moratórium fenntartása - hivatkozik a Bruxinfora az EU Vonal. A Bizottsági források szerint a belső piaci főigazgatóság elkezdte az adatgyűjtést ahhoz a jelentéshez, amelyben Brüsszel elvileg javasolhatja a Tanácsnak az egyes új tagországok által a külföldiek földvásárlására meghirdetett hétéves vagy még ennél is hosszabb moratórium lerövidítését vagy eltörlését. A BruxInfo úgy tudja, hogy a jelentésen dolgozó belső piaci főigazgatóság szeptember végére várja az adatgyűjtés befejezését és valamikor 2008 elején (előreláthatóan márciusban) terjeszti majd a Tanács elé konklúzióit a végleges ajánlásokkal együtt.
Magyarország a csatlakozási tárgyalásokon kiharcolta, hogy hét évig korlátozhatja más uniós tagállamok természetes és jogi személyeinek földvásárlását, amit további három évvel (10 évre) még meg is hosszabbíthat, ha az uniós és a hazai földárak közötti különbségek fennmaradása esetén komoly piaci zavarok lépnek fel, illetve ezek veszélye fenyeget. A csatlakozási szerződés ugyanakkor tartalmaz egy felülvizsgálati passzust, amely leszögezi, hogy "a Tanács a Bizottság javaslatára egyhangúan az átmeneti időszak lerövidítése és eltörlése mellett dönthet". Mivel a moratórium lerövidítéséhez és megszüntetéséhez egyhangú döntés szükséges, ezért erre csak abban az esetben kerülhet sor, ha Magyarország is egyetért a lépéssel.
A földvásárlási moratórium nem vonatkozik az unió más tagállamaiból érkező egyéni mezőgazdasági vállalkozókra, ha igazolni tudják, hogy Magyarországon legalább három éve bejelentett lakóhellyel rendelkeznek, huzamosan ott tartózkodnak és a földterületen mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. Az EU annak idején azzal az érveléssel utasította el az egyéni vállalkozókat érintő szigorúbb korlátozást, hogy a letelepedés joga a belső piac egyik kikezdhetetlen szabadsága. A külföldiek földbérlését sem lehet korlátozni (korábban hazánk a 300 hektárnál nagyobb termőföld bérlését nem engedélyezte volna átmenetileg a külföldiek számára). Nemzeti rendszer keretében nem diszkriminatív, tehát a külföldiek és a belföldiek között különbséget nem tevő módon ugyanakkor szabályozni lehet a bérlést, például a bérleti szerződések időtartamának és a bérbe vehető termőföld nagyságának korlátozásával.
Hazánk a csatlakozási szerződésben azt is elérte, hogy a taggá válást követően 5 éven keresztül engedélyezéshez kötheti a külföldiek (EU-állampolgárok) második lakóingatlan-vásárlását. Az erre adott moratórium 2009. május elsején jár le, bár az önkormányzatok az esetek túlnyomó többségében már ma sem gördítenek akadályt a vásárlás elé.
