A magyar felsőoktatási hallgatók vállalkozási kedve a 2008-as emelkedést követően – a gazdasági válság nyomán – drasztikus csökkenésbe kezdett: 2013-ra a korábbi 2006-os érték csaknem felére esett vissza – derül ki egy, a hallgatók vállalkozásindítási hajlandóságát vizsgáló, 34 ország részvételével zajlott nemzetközi kutatásból. Ugyanakkor a magyar gazdaság számára kiemelt lehetőséget jelenthet a felsőoktatási rendszeren keresztül erősíteni a kis- és középvállalkozási szektort, ami a GDP és a foglalkoztatottság közel 50 százalékáért felel hazánkban – hívta fel a figyelmet dr. Gubik S. Andrea PhD, a Miskolci Egyetem docense, valamint dr. Farkas Szilveszter PhD, a Budapesti Gazdasági Egyetem tanszékvezetője az MTA és a BGE közös műhelyvitáján.
6% vállalkozna
A legutóbb 2013-ban összesen 109 000., ebből 8839 magyar felsőoktatási hallgató részvételével végzett kutatás alapján a magyar egyetemisták-főiskolások 83 százaléka alkalmazottként tervez munkába állni a diploma megszerzését követően, és csak 6 százalékuk gondolja úgy, hogy saját vállalkozást indít. Öt évvel későbbre vonatkozó karrierterveik szerint viszont már csak 47 százalékuk látja magát foglalkoztatottként, 35 százalékuk úgy véli, akkorra már saját vállalkozását vezeti.
„Ezzel a hazai hallgatók a vállalkozói hajlandóságot mérő 1-10-ig tartó skálán 3,8-as értéket értek el, ami közel azonos a nemzetközi 3,7-es pontszámmal, és amivel ugyan megelőzzük az osztrák (2,8), és német (2,7) hallgatókat, de jelentősen elmaradunk például Lengyelország 4,21-es pontszáma mögött – emelte ki Farkas Szilveszter. Hozzátette: – A magyarországi hallgatók vállalkozói kedve 2008-ban ugyan megugrott, az akkor megkérdezettek 16 százaléka tervezett vállalkozást indítani a végzést követően, és közel 50 százalék 5 év elteltével, ezt követően azonban – elsősorban a 2007-es pénzügyi válság hatására – csökkenni kezdett a vállalkozói kedv, ami 2013-ban a 2006-os érték csaknem felére, 7,9 százalékra esett vissza. A soron következő kutatásra várhatóan idén kerül sor, előzetes várakozásaink szerint az értékek érdemben nem fognak változni. Ennek oka lehet, hogy sem a gazdasági helyzet, sem az felsőoktatási intézmények képzési szerkezete – gondolok itt főként a vállalkozás-oktatással kapcsolatos tárgyakra – nem változott érdemben” – emelte ki a BGE tanszékvezetője.
Húzná a GDP-t
„Az EU tagállamainak átlagában a kkv-k adják a vállalkozások 78 százalékát, a hozzáadott érték 71 százalékát, és foglalkoztatják a munkavállalók 79 százalékát. A hazai egyetemisták-főiskolások vállalkozási hajlandóságának növelése így nemcsak a hazai gazdaság esetében hozna érezhető mértékű GDP-növekedést, de hozzájárulna a társadalmi fejlődéshez is. Ez a vállalkozásindítási hajlandóság pedig jelentős mértékben növekedhet, ha szélesítjük a képzésekhez való hozzáférést, akár oly módon is, hogy a hallgatók képzési területtől függetlenül tanulhatnak vállalkozási ismereteket. Szintén jelentős mértékben hathat a hazai kkv-rendszerre, ha az intézmények egyfajta inkubátorházként támogatják gazdasági ismereteket tanuló hallgatók vállalkozásindítását. Ilyen a BGE Pénzügyi és Számviteli Karán a Team Academy képzés, ahol a gazdálkodás és menedzsment szakos hallgatók valós projekteken dolgozva, valós üzleti környezetben tanulhatják meg, milyen egy önálló vállalkozást létrehozni” – mutatott rá dr. Farkas Szilveszter, a BGE tanszékvezetője.
