Az alap és középfokú oktatási intézmények
Az általános és középiskolák jelentős többsége már rendelkezik internetkapcsolattal. A válaszadó iskolák 77 %-a állította, hogy az iskolában lehetőség van a világhálóra csatlakozni, településtípusonként azonban nagy az eltérés az ellátottságban. Míg a fővárosi iskolákban az arány 87 %, a megyei jogú városiakban 91 %, a városi iskolákban 88 %, a községi iskoláknak csak 65 %-ában van erre lehetőség.
A középiskolák körében az internet-ellátottság szinte teljes mértékű. (A 4 osztályos középfokú intézményeknél az arány 98 %, a vegyes típusú iskolák esetében pedig 94 %.) Az általános iskolák már alacsonyabb százalékban rendelkeznek internet-csatlakozással, esetükben 70 % a hozzáférés aránya.

(Forrás: GKI)
Azokban az iskolákban, ahol már nem az internet-kapcsolat léte a kérdés, a használat során a csatlakozás típusa és sebessége a legfontosabb tényező. Típus tekintetében magasan az ISDN vezet (51 %). Ebben nagy szerepe van a Sulinet programnak, mely az iskolák számára az internetet ezzel a kapcsolódási lehetőséggel biztosítja. Második helyre a hagyományos kapcsolt vonali modem került, az összes internet-hozzáférés 26,5 %-a ilyen típusú, a kisebb általános iskolák esetében ez gyakran alkalmazott csatlakozási forma. A középiskolák esetében a bérelt vonal áll a második helyen, mely nagyobb kapacitásával már több felhasználót képes megfelelő minőségben kiszolgálni.
Minden harmadik alap- és középfokú oktatási intézmény rendelkezik saját weboldallal. Az internet-hozzáférés arányában ez 43 %-ot jelent. A válaszok alapján az iskolák harmada legalább negyedévente frissíti weblapját.
A községi általános iskolák törődnek a legkevesebbet a weben való megjelenésükkel, esetükben a honlapok aránya mindössze 12 %. A skála másik végén a fővárosi középiskolákat találjuk, akiknek már 90 %-a jelen van a világhálón. Településtípus szerint is Budapest „vezet”, ahol 60 % a saját iskolai honlapok aránya.
A legtöbb község weblapjának tartalmát csak évente frissíti, és általában csak bemutatkozó célzatú információkat tartalmaznak. A budapesti általános és középiskolai honlapok 47 %-a negyedévente, 19 %-a havonta frissül. A városok és megyei jogú városok iskoláinak 23-27 %-a már havonta újít a honlap tartalmán.
Az oktatási órák keretében átlagosan az alsótagozatos diákok 15 %-a (kb. 73 ezer iskolás), az 5-6. osztályos diákok 56 %-a (kb. 141 ezer diák), a 7-8. osztályos diákok 76 %-a (kb. 188 ezer tanuló) fér hozzá számítógéphez. A középiskolák esetében a tanítási órák keretében átlagosan 4 tanuló fér hozzá 3 számítógéphez. A tanítási órákon kívül a használati lehetőség kisebb arányú, hiszen míg tanítási időben a számítógéptermek a lehető legnagyobb mértékben ki vannak használva, addig a tanítási órákon kívül a diákok számára a gépek egy része nem hozzáférhető.
Az országos átlagot tekintve a diákok internethez való hozzáférése évfolyamról évfolyamra növekszik. Míg az alsó tagozatokban a diákok 7 %-a (25.000 iskolás) juthat internethez a tanítási órák keretében, addig az 5-6. évfolyamon a diákok 26 %-a (45.800 iskolás), 7-8. évfolyamon pedig a diákok 41 %-a (72.000 iskolás). A középiskolák 9-12. osztályaiban ez az arány már kétharmad feletti (300.000 tanuló).
A kapott eredmények alapján Magyarországon az alap- és középfokú oktatási intézményekben megközelítőleg 122.000 darab személyi számítógép található. Ennek hozzávetőlegesen 25 %-a (30.500 db) 486-os, vagy ennél régebbi konstrukció, 65 %-a (79.500 db) Pentium I-II, vagy ennek megfelelő szintű más típusú PC, míg a legkorszerűbb, Pentium III-IV, vagy ennek megfelelő szintű más típusú személyi számítógépek aránya 10 % (12.000 db).

(Forrás: GKI)
Az alap- és középfokú oktatási intézmények 2001-ben hozzávetőlegesen 5,4 milliárd forintot költöttek informatikai eszközökre, illetve szolgáltatások vásárlására. Ezen belül hardver eszközökre összesen 4,1 milliárd forintot, szoftvervásárlásra közel 1,3 milliárd forintot, és honlapok készítésére és –fejlesztésére 273 millió forintot fordítottak.

A felsőfokú oktatási intézmények
Jelenleg a felsőoktatási intézmények mindegyike rendelkezik internet-kapcsolattal, így a legújabb információkhoz való hozzáférés, a világ tudományos közéletében való részvétel, a legújabb technológiák megismerésének lehetősége elvben biztosított. Azonban az internet-kapcsolatok sebességében a felsőoktatásban jelentős különbségek vannak. Az egyetemi karok internet-hozzáféréseinek 18 %-a 128 kilobit/másodperc, illetve ez alatti. A főiskolai karok még nagyobb arányban csatlakoznak ezen az alacsony sávszélességen.
Az intézményi belső kommunikáció és információáramlás legfontosabb eszközével, az intranettel a felsőoktatási intézmények karainak 66 %-a rendelkezik. A vidéki karok háromnegyede, míg a fővárosiak 46 %-a épített ki belső hálózatot.
A válaszok szerint ma Magyarországon minden felsőfokú oktatási intézmény rendelkezik weboldallal. A válaszok alapján az iskolák 97 %-a legalább negyedévente frissíti weblapját. Leggyakrabban, heti rendszerességgel, a vidéki egyetemi karok (a válaszolók 48 %-a) frissítik honlapjukat.
A felsőoktatási intézményekben a hallgatók számítógép és internet-hozzáférési lehetőségei viszonylag alacsonyak. A válaszok alapján az oktatási órák keretében átlagosan a hallgatók 62 %-a fér hozzá valamilyen típusú számítógéphez, illetve ugyanilyen arányban internethez.

(Forrás: GKI)
Országos szinten mind a tanítási órák keretében, mind azokon kívül a főiskolákban arányaiban több hallgató használhatja a számítógépet és internetezhet. Az internethez való hozzáférés órákon kívül és belül egyaránt 62 % körüli.
A válaszok alapján a felsőoktatásban használt személyi számítógépek száma 2001-ben hozzávetőlegesen 27.700. Ezeknek a gépeknek negyede már kiöregedő félben van, 8-10 évvel ezelőtti konfigurációk. Ezeken a típusokon már minden bizonnyal nem futnak a hardverigényesebb szoftverek, leggyakrabban talán csak levelezésre használhatják a hallgatók. Informatikai, számítástechnikai oktatásra a gépek maradék 75 %-a alkalmas. A Pentium I-II, vagy ennek megfelelő szintű más típusú személyi számítógép az összes felsőoktatásban használt PC 60 %-át teszi ki. Jelenleg a legmagasabb kategóriába tartozó Pentium III-IV. típusú gépekből országosan mintegy 4100 darab (15 %) van használatban. A nappali képzésen részvevő hallgatói létszámra vetítve a hallgatók mindössze 16 %-ára jut valamilyen típusú számítógép.
A felsőfokú oktatási intézmények 2001-ben hozzávetőlegesen 1,6 milliárd forintot ruháztak be informatikai eszközökbe, illetve szolgáltatások vásárlásába. Ezen belül a legnagyobb tétel a hardver eszközök beszerzése volt, ami összesen 1,3 milliárd forintba került. Szoftvervásárlásra 289 millió forintot, honlapok készítésére és –fejlesztésére 58 millió forintot költöttek.
A felsőoktatási karok egyöntetűen állították, hogy a kormányzati támogatásnak elsősorban a karok hardver és szoftver beszerzését kellene támogatniuk, illetve minden második intézmény a multimédiás oktatási csomagok elkészítéséhez és a távoktatás fejlesztésében való közre működéshez igényelne nagyobb kormányzati segítséget.

A mintáról

Kérdőíveinket az Oktatási Minisztériumtól kapott adatbázis alapján 4417 alap- és középfokú, illetve 106 felsőfokú oktatási intézménynek küldtük ki. A megkérdezés minden intézménytípus esetében teljes körű volt, tartalmazta az állami, egyházi és magán oktatási intézményeket is. A visszaérkezési arány kimagaslóan jónak mondható; kérdőívekre az alap- és középfokú intézmények 31,5 %-a, a felsőfokú intézmények 39,8 %-a válaszolt. Az intézmények oktatási rendszerére és az informatikai eszközök használatának eltérő lehetőségeire külön kérdőív készült az alap- és középfokú iskolák és külön a felsőfokú intézmények részére.