A konfliktusok számának jelentős növekedését geopolitikai konfliktusok váltják ki, beleértve Oroszország 2022 februári ukrajnai invázióját és a Hamász 2023 októberi izraeli támadását.
A növekvő geopolitikai feszültségek és a regionális instabilitás a konfliktusok szintjének növekedését okozta a világ számos részén, különösen a fejlődő régiókban.
Egyre súlyosbodó konfliktusok Európában és a Közel-Keleten
Európában és Közép-Ázsiában drámai mértékben megnőtt a konfliktusesemények száma Oroszország 2022 eleji ukrajnai invázióját követően.
A régióban a konfliktusok száma több mint megháromszorozódott: 2018 márciusában egymillió emberre vetítve 4,6-ról 2025 májusára 17,5-re nőtt.
Oroszország februári ukrajnai inváziója kulcsfontosságú gyújtópont volt, és 2022 közepére a konfliktusok intenzitása ezen a területen meghaladta a legtöbb más régióét.
Közel-Kelet és Észak-Afrika folyamatosan magas egy főre jutó konfliktusszintet mutat, azonban a 2023. októberi Hamasz Izrael elleni támadása után itt is jelentős növekedés következett be.
Ez a régió történelmileg hajlamos az instabilitásra, de a közelmúltbeli megugrás rávilágít arra, hogy a feszültségek milyen gyorsan eszkalálódhatnak széles körű erőszakká.
Alacsonyabb konfliktusszint Kelet-Ázsiában és Dél-Ázsiában
A folyamatos politikai feszültségek ellenére olyan régiók, mint Kelet-Ázsia és a Csendes-óceán, valamint Dél-Ázsia, viszonylag alacsony konfliktusszintet tartott fenn 2018 és 2025 között.
