Több mint 427 ezer munkavállaló érkezett Nagy-Britanniába az EU nyolc új kelet-európai tagországából a 2004 májusi csatlakozás óta. Összesen 447 ezren folyamodtak munkavállalási engedélyért és 427 ezren kapták azt meg. Az adatok nem tartalmazzák az egyéni vállalkozókat, akik közül sokan az építőiparban tevékenykednek. Egyes becslések szerint a tényleges szám közel áll a 600 ezerhez.
A kelet-európai országokból érkező polgároknak mindössze regisztráltatniuk kell magukat ahhoz, hogy munkát vállalhassanak. Ez az előfeltétel a velük egy időben csatlakozott két másik ország - Ciprus és Málta - polgáraira nem vonatkozik, mivel azok Commonwealth tagok. Lengyelországból 264 560-an érkeztek Nagy-Britanniába, Litvániából 50 535 fő, Szlovákiából 44 300 munkavállaló. A legkevesebben Szlovéniából és Magyarországról igényeltek munkavállalási engedélyt.
A kedden nyilvánosságra hozott adatok széles körű vitát váltottak ki arról, hogy Nagy-Britannia túl sok külföldi munkavállalót fogadott-e be, és hogy nyitva kell-e hagyni az ajtót újabbak előtt. Az ellenzék fő ereje, a Konzervatív Párt felszólította a kormányt, hogy korlátozza a bolgár és a román munkavállalók számát, amikor majd a két ország, várhatóan 2007 január 1-jén belép az Európai Unióba. A kormány erről még nem határozott korábban.
A Daily Express címlapján ilyen címmel szerepel a friss adatokat kommentáló cikk: "Készüljünk fel a román invázióra!". A jobbközép The Daily Telegraph amiatt aggódik, hogy a bevándorlók és családtagjaik túlságosan meg fogják terhelni a brit közszolgáltatásokat. A lap szerint a váratlanul megnövő felelősséget az önkormányzatoknak és adófizetőiknek kell majd vállalniuk. A The Sun című jobbközép bulvárlap ezt visszhangozva, illetve Romániára és Bulgáriára utalva, felszólította Londont, hogy előbb találjon helyet az eddig befogadottaknak, csak azután engedjen be újabbakat.
A The Guardian nem tanácsolja, hogy korlátozzák a két majdani EU-tagország munkavállalóinak beáramlását, mert - mint megjegyezte - erősítette Nagy-Britannia kelet-európai kapcsolatait az, hogy a legtöbb EU-tagországtól eltérően már kezdetben sem akadályozta az akkor csatlakozott tagállamok munkavállalóinak befogadását. A The Financial Times című gazdasági lap és a The Times hasonló véleményen van.
