A félmillió forint persze nincs egészen ingyen. Ha valaki nem fogadja el a „nagylelkű ajánlatot”, akkor nyakába kap egy egészségügyi állapot vizsgálatot, amelyen kiderülhet még az is, hogy nem jár neki semmi, illetve a félmillió forintnak az is feltétele, hogy le kell mondani olyan plusz pénzekről, amit még esetleg ki kellene fizetni neki kártérítésként. Az ügy előzménye, hogy 2011-ben a kormány csökkentette a rokkantnyugdíját azoknak, akiknél az egészségügyi felülvizsgálat állapotjavulást diagnosztizált. A csökkentés mértéke elérhette az 50 százalékot. Csakhogy az Alkotmánybíróság szerint az egészségügyi állapotjavulás még nem jelenti azt, hogy az érintettnél ténylegesen javult-e a fizikai állapot. Vagyis, ha valakinek például amputálni kellett egy végtagját, amivel elmúlt a közvetlen életveszély, és egészségügyi állapota kiváló lett, attól még egyáltalán nem biztos, hogy visszanyerte munkaképességét. Ezért 2018-ban a taláros testület megsemmisítette a jogszabályt, mondván ütközik az Emberi Jogok Európai Egyezményével, amelyet Magyarország is aláírt. Hadházy Ákos független képviselő szerint az érintettek most levelet kaptak a kormánytól, hogy dönteniük kell. Vagy kapnak félmillió forintot és ügy lezárva, vagy szembe nézhetnek egy hosszas procedúrával, amely akár évekig tarthat és amelynek kétes a végkimenetele.
Nem irigyeljük a kormányzati levél címzettjeit. A 2011-es egészségügyi felülvizsgálat sokak számára megalázó volt, végeredménye a nyugdíjcsökkentés pedig elfogadhatatlan. Nem véletlenül ment el az ügy egészen az Alkotmánybíróságig. Most, hogy kiderült, igazuk volt, nem elnézést kérnek tőlük, és gyorsan rendezik a számlát, hanem egy újabb megalázó procedúrára kötelezik őket. Nem tudjuk, hogy az 500 ezer forint kinél mennyire kompenzálja a jogtalanul elveszített pénzeket, de elég kevésnek tűnik, ha azt nézzük, hogy a jogszabály születése és megsemmisítése között eltelt 7 év, vagyis 84 hónap. Ha valakinek csak 10 ezer forinttal csökkentették a nyugdíját, akkor elvileg 840 ezer forint illetné meg. Lapértesülés szerint az alkotmánysértő helyzetet 2019. március 31-ig kellett volna megszüntetni, de ez mind a mai napig nem történt meg, vagyis ma már nem 84 hónapot kellene kompenzálni, hanem minimum 120-at. Hadházy Ákos képviselő egyenesen aljasnak nevezi az akciót, amelynek jogszabályi hátterét egy szerda éjjel benyújtott törvényjavaslattal Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes teremtette meg.
Hogy valójában mekkora összegekről lehet szó arra jó példa, hogy volt olyan elszánt asszony, aki egészen a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságig elment sérelmével és 2017-ben meg is nyerte perét Magyarországgal szemben. Akkor 12 ezer eurós (mai áron 4,35 millió forintos) kártérítést ítéltek meg az 57 éves budapesti asszonynak. Több mint 10 éve tehát kevesebb pénzből élnek az érintettek és majd 3 éve most már mulasztásos alkotmánysértésben is. Nem lehet könnyű nekik, még akkor sem, ha figyelmen kívül hagyjuk amúgyis hátrányos helyzetüket.
