Több nemzetközi program is folyik jelenleg, amelyek egyaránt a kormány–önkormányzat, kormány–lakosság, önkormányzat–lakosság, kormány–vállalatok közötti kommunikáció elektronizálását tűzték ki célul. Eddig e projektek egyharmada kudarccal járt ugyan, de szép számmal vannak már jól működő kormányzati portálok is a világban, például az USA-ban, Kanadában, Svájcban. Érdekességképpen: ez utóbbi esetében az egyes kantonok közötti hivatali életet olyannyira egyedi igények szerint kellett összeállítani, hogy jelenleg mintegy ezerötszáz különböző elektronikus önkormányzati ügy- és dokumentumkezelés van forgalomban, ami óriási szám.

Ami van, és ami lesz

A hazai elektronikus kormányzat kialakítása 2001 júliusában kezdődött el. Több mint fél éve elkészült a kormányzati portál, s elindultak a következő központi projektek: kormányzati gerinchálózat; kormányzati elektronikus aláírási rendszer (KEAR); közigazgatási adatvagyon-nyilvántartás (Kikeres); kormányzati címtár; kormányzati iratkezelő rendszer (KIR); kormányzati intranet; államtitkári ülések információs rendszere. A központi költségvetési intézmények számára kiírt pályázatok között van már 68 nyertes projekt s hozzájuk rendelve mintegy 2,1 milliárd forint.

Azt, hogy a folyamat most hol tart – tekintettel a kormányváltásra –, nehéz pontosan meghatározni. Röviden azt lehet mondani, hogy elkészült és működik a kormányzati szerveket – minisztériumokat, hatóságokat stb. – összehangoló e-kormányzati informatikai stratégia. Ennek része például az ágazativagyon-stratégia, a kül- és belkereskedelmi adatpiac létrehozása – ezek egy portálon keresztül kínálják szolgáltatásaikat – és több, a közbeszerzési, illetve ellátási láncokhoz kapcsolható kormányzati beszerzési portál kialakítása is, ahol – az információszerzésen túl – a megrendelésekért pályázók, a versenyszféra résztvevői is on-line módon kommunikálhatnak és köthetnek majd üzletet.

A kényelem az első?

Máig két dolog foglalkoztat mindenkit leginkább: a kényelem és a biztonság. Az informatikában azonban, ha biztonságossá akarnak tenni valamit, annak nehézkessé válik a használata. Ha viszont kitárják a cyberkaput, az az útonállóknak is nyitva áll. Bizalmasság, hitelesség, sértetlenség, letagadhatatlanság – ezeknek mindenképpen meg kell valósulniuk az elektronikus kormányzati építkezés során, még a kényelmi szempontok előtt. A gyakorlat azonban ellentétes ezzel az elvvel: a felhasználók megnyerése miatt a kényelem az első.
Vajon nehéz-e megnyerni az embereket, hogy hivatali ügyeiket az interneten bonyolítsák le, vagy fordítva, a készség megvan bennük, csak a szolgáltatás hiányzik?

A hozzáférési lehetőség egyértelműen meghatározza az elektronikus ügyintézéshez való viszonyt, derül ki a Kopint-Datorg legutolsó tavalyi felméréséből: azok, akik interneteznek, fontosnak tartják a kormányzati portálok fejlesztését, míg, akik nem használják a világhálót, azok nem.
A számítógépes ügyintézési lehetőségek növekedése azonban nem járna együtt az internet-előfizetés növekedésével. Az a réteg ugyanis, amelyik már ma is leszakadt, elzárkózik ettől a lehetőségtől. Pedig az önkormányzatoktól a megkérdezetteknek több mint a fele elvárja, hogy a hozzájuk tartozó ügyeket elektronikusan is el lehessen intézni. A sürgősségi sorrendben az önkormányzatok után az adóhatóság szerepel, majd a minisztériumok, a telefon- és a közműszolgáltatók következnek.

Hazai szokások

Ki és miért fordul Magyarországon a kormányzati hivatalokhoz? A legtöbben és a leggyakrabban – átlagosan évente hat-hét alkalommal – információért. Ezt követi az általános ügyintézés, útlevélkérelmek és különféle reklamációs ügyek intézése. (A megkérdezettek egy része – tévesen, de a magyar társadalom hatóságcentrikus képét jól jellemzően – a közüzemi és egyéb havi számlákkal kapcsolatos reklamációkat is idesorolta.) Majd a segélykérelmek beadása, ápolási díjak, gyermekgondozási támogatás igénylése következik a sorrendben, és végül az építési engedélyek, vállalkozási ügyek lebonyolítása, s a tulajdoni lap megkérése.

Vajon milyen feltételek mellett vennék igénybe mindehhez az elektronikus ügyintézést az emberek, ha módjuk nyílna rá? Ha olcsóbb lenne, átlagosan 45 százalékuk választaná; ha biztonságos lenne, 39 százalékuk; ha lenne számítógépe, 9 százalék élne a lehetőséggel; 11 százalék azonban semmiképpen nem venné igénybe.
S végül a pozitív választ adók szerint miért érdemes az e-ügyintézést választani? A 88 százaléka szerint a kényelmesség és a gyorsaság miatt, de 56 százalék a használat egyszerűségét is megemlítette. A magyar internethasználók 25 százaléka biztonságosnak érzi e szolgáltatások igénybevételét, míg a 62 százaléka úgy véli, van ok a biztonsági kérdésekkel kapcsolatos aggodalmakra.

Badinszky Péter

Megjelent a Piac és Profit üzleti magazin 2002. szeptemberi számában