Körülbelül ötezer európai parlamenti akkreditációval rendelkező lobbiszervezet működik Brüsszelben, hogy különböző módokon és szinteken segítse a tagállamok gazdasági szereplőit. Lobbizni lehet az itthoni ágazati érdekvédelmi szervezeteken, kamarákon keresztül, de bármelyik cég közvetlenül is részt vehet a számára meghatározó brüsszeli ernyőszervezetben. Ha egy vállalat minél közelebb szeretne kerülni a tűzhöz, saját lobbistát is megbízhat vagy delegálhat Brüsszelbe, de ki is építheti ottani központját. Mindez persze pénzt és időt vesz igénybe, ám a hozama a versenytárssakkal szembeni jelentős előnyben mérhető.

A gazdasági élet bármely szereplője megtalálhatja a módját, hogy az Európai Unióban érvényesítse az érdekeit. Ehhez azonban rendelkeznie kell a szükséges információval: mi és mikor történik az Európai Parlamentben, az Európai Bizottság egyes főigazgatóságain, mely ügyek lehetnek számára fontosak, és azok éppen milyen stádiumban tartanak. Az EU sajátos gépezetében szimbiózisban élnek az érdekérvényesítő szervezetek és a döntéshozók.

- Az Európai Unió a konzultációra és a partnerségre épül - hangsúlyozza Medgyessy Gergely, a TGG and Partners tanácsadó iroda partnere. - A főigazgatóságokon dolgozó szakemberek irányelv-tervezetekben megfogalmazott elképzeléseibe beépül az egyes csoportokat képviselő szervezetek szakmailag megalapozott és "EU-nyelvre" lefordított véleménye, és így születik meg a végső irányelv, direktíva.

- A megfelelően tolmácsolt szakmai vélemények egyes részei egész biztos, hogy megjelennek a döntésekben - vélekedik Almássy Eszter, az Európai Bizottság regionális főigazgatóságának brüsszeli munkatársa, és hozzáteszi: - A nagyobb erőt képviselők vagy a hangosabban lobbizók érdekei erősebben, a passzív résztvevőké kevésbé fognak érvényesülni.

A hazai kis- és középvállalatok többsége azonban még ma sem érzi, hogy számára fontos lehet az, ami az EU-ban zajlik, pedig a tagországok gazdaságát érintő döntések 70-75 százaléka Brüsszelben születik.

- Egy-egy szektortól eltekintve a hazai vállalati kör többsége még mindig nincs tisztában a saját jövőjét érintő kérdések nagy részével, nem ismeri az unió döntéshozatali mechanizmusát, és ebből kifolyólag az érdekeit sem tudja megfelelő módon érvényesíteni. A kkv-k esetében a szakmai szövetségek szerepét kell hangsúlyozni, de a hazai érdekérvényesítés hagyományosan gyenge. Pedig Brüsszelben fontos szerepük lenne az ágazati kamaráknak és szövetségeknek, hogy segítsék a magyar vállalatokat érvényesülni az unióban. Sajnos, ma még sem a vállalkozó, sem a szakmai szövetség nem érzi, hogy milyen fontos szerepe van a kamarai tagságnak, vagy hogy az ágazat számára milyen jelentős versenyelőny származhat egy Brüsszelben is aktív szakmai érdek-képviseleti jelenlétből - hangsúlyozza Medgyessy Gergely.#page#

Pedig ma már a hazai érdek-képviseleti szervek 90 százaléka tagja valamely brüsszeli ernyőszervezetnek, ez azonban nem jelenti azt, hogy a hazai szektor érdekei is megjelennének az EU döntéseiben. Ott ugyanis az a szervezet egy a huszonötből.

Almássy Eszter úgy véli, a kkv-k számára az érdekérvényesítés alapvetően itthon kezdődik: a versenytársi ellentéteket háttérbe szorítva először a hazai szaktárcák felé kellene benyújtani elképzeléseiket, hogy állami szinten biztosítva legyen számukra az uniós érdekvédelem.

Tény, hogy a megfelelő szakmai érdekek érvényre juttatásához elengedhetetlen a folyamatos és aktív brüsszeli jelenlét. Néhány multinacionális nagyvállalat például működtet helyi irodát, amelynek az a feladata, hogy naprakész információkkal lássa el az anyacéget. Mások megbíznak egy EU-tanácsadót vagy lobbicéget, hogy a számukra releváns ügyekről tájékoztassa őket, illetve eljárjon az érdekükben.

- Ez persze a legtöbb hazai kkv számára túl költséges lenne, hiszen a haszon gyakran sok év múlva jelentkezik. Számukra most a legfontosabb, hogy pótolják hiányzó EU-ismereteiket - mondja Egerszegi Dorottya, az Equality Consulting szakmai igazgatója.

Uniós ügyekkel foglalkozó cégek például szerveznek olyan brüsszeli utakat, ahol az üzletemberek találkozókon és előadásokon vehetnek részt, megismerkedhetnek a főigazgatóságok munkájával, megtudhatják, hol születnek az őket érintő jogszabályok, és hogy milyen módon juthatnak folyamatosan információhoz. Léteznek kifejezetten "lobbiutak" is egy-egy ágazat képviselői - de akár egy vállalatvezető - számára is, amelyeken az adott szakma tevékenységét érintő uniós intézmények munkatársaihoz jutnak el, személyes kapcsolatot alakíthatnak ki a fogyasztóvédelmet, a környezetvédelmet, a versenyjogot, a támogatáspolitikát vagy a vállalati működést befolyásoló döntésekért felelős főigazgatóságokon dolgozókkal. A program hatékonysága persze attól függ, hogy a kiutazó mennyire felkészült: mennyire tudja, hogy éppen mit kellene és hol lehetne befolyásolni.

- Nem csak az unióról, a lobbizás természetéről és szerepéről is nagyon hiányosak az itthoni kkv-k és az őket képviselő hazai ernyőszervezetek ismeretei. Magyarországon kevés az olyan megbízás, amely egy konkrét ügyre fokuszál, pedig fontos "ügyek" folyamatosan vannak - teszi hozzá Egerszegi Dorottya.

A hazai gazdaság szereplői - eltekintve egy-két nagyvállalattól vagy ágazattól - reaktívak, állítják egybehangzóan a szakértők. Bár nyitottak, a hosszú távú stratégiai gondolkodás ma is hiányzik a működésükből.

Teljes cikk a Piac és Profit magazin júniusi számában.