A javaslat értelmében gyorsabbá és egyszerűbbé válhat az új termékek engedélyezése, ha azok biztonságosnak minősültek, miközben az EU-n kívülről is könnyebben kerülhetnek az uniós piacra ott még alig forgalmazott termékek, ha a külső országokban már biztonságosnak bizonyultak. Külön intézkedésekkel ösztönözné Brüsszel azokat a befektetéseket is, amelyek új élelmiszertípusok, illetve élelmiszer-előállítási módok bevezetését célozzák. Öt évig továbbá védelmet biztosítana a felülvizsgált jogszabály a piacra újonnan bevezetett élelmiszerek eredeti gyártóinak.

Ami a klónozást illeti, a brüsszeli végrehajtó testület jelezte, hogy abban még nem alakította ki véleményét. A testület egy szóvivője bejelentette, hogy a bizottság az érintettek és a lakosság véleményét is ki szándékozik kérni, mielőtt - várhatóan tavasz végén - önálló álláspontot foglal el ebben a kérdésben. (Genetikailag módosított kukorica már forgalmazható az unióban...)

Klónok

Az EU élelmiszerbiztonsági ügynöksége (EFSA) ezzel együtt a minap már kiadott egy jelentést, amelyben úgy értékelte, nem valószínű, hogy különbség lenne a hagyományos módon nevelt és a klónozott állatokból eredő élelmiszerek biztonsága között. Az emberi klónozást elsősorban etikai érvekkel az EU határozottan ellenzi - bár tagországainak nem tiltja közvetlenül az ilyen jellegű kísérleteket -, ugyanakkor a növényi és állati klónozással kapcsolatban valamivel pozitívabb az unió hozzáállása.

Az élelmiszer-biztonság kérdése azonban különösen érzékeny terület, mert a tagországok között újonnan fellángolt a vita arról, biztonságosnak tekinthetők- és engedélyezhetők-e a genetikailag módosított növények. A tagországok jelentős része - köztük Magyarország is - további hatástanulmányokat tart szükségesnek ebben a kérdésben, mielőtt hozzájárulna a génmódosított termékek uniós terjesztéséhez. (A magyar élelmiszerbiztonságról tavaly már jókat mondtak...)