Az Európai Bizottság által felkért szakértők - akik között szerepelt Tzvetkov Julián, a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (MKME) elnöke - úgy vélik, hogy az egységes befektetési szabályozás biztonságos kereteket biztosítana a magántőke szabad mozgásához, kiküszöbölve így az esetleges hátrányt okozó helyi felügyeleti szabályokat. A jelenlegi, kockázati tőkére vonatkozó hatályos jogszabályok nem egységesek az egyes EU országokban. Így a több tagországban is működő alapok, hogy megfeleljenek ezeknek, sokszor csak igen költséges és bonyolult jogi struktúrát alkalmaznak, ami csökkenti a hatékonyságot. A szakértők nem javasolnak újabb szabályozási rendszerek létrehozását, csupán az egyes országokban meglévők elismerését sürgetik az Európai Unió többi tagországai által.
Az iparágban tevékenykedő szakértők meggyőződése, hogy csakis így tehető versenyképessé az európai uniós kockázati és magántőke iparág.
A szakértői anyag aláhúzza, hogy a sikeres kockázati és magántőke iparág igen jelentősen hozzájárulhat a versenyképes gazdasági fejlődéshez az új vállalatok létrehozásával és a már meglévő vállalatok felélesztésével, új, magas hozzáadott értéket képviselő munkahelyek létrehozásával. Amennyiben az EU serkenteni kívánja a gazdasági fejlődést az unión belül, akkor nemcsak a tagállamok, hanem az EU szintjén is jobban meg kell ismerni, hogyan működik a kockázati és magántőke befektetési iparág, jegyzik meg a szakértők.
Az Európai Bizottság álláspontja is hasonló: a kockázati és magántőke iparág további európai uniós fejlődéséhez jobban járulna hozzá az adott államok meglévő, az iparágra és a befektetési alapokra vonatkozó törvényeinek kölcsönös elfogadtatása, mint egy újonnan elkészített harmonizált intézkedés sorozat, vélekedett az Európai Bizottság biztosa Charlie McCreevy, a jelentéssel kapcsolatosan.
A kockázati és magántőke iparág, valamint a befektetési alapokra vonatkozó szakértői jelentéseket összegezve a biztos hangsúlyozta, hogy az elkészült tanulmányok arra késztethetik a tagállamokat, hogy a "tettek mezejére" lépjenek.
"Ha a tagállamok készek arra, hogy kisebb mértékű változtatásokat hajtsanak végre adózási rendszerükben és szabályozásukban, akkor elősegíthetik az európai uniós kockázati és magántőke klaszterek (hálózatok) kialakulását" - tette hozzá a biztos, aki elismerte, hogyha további fejlődést akarnak elérni ezen a téren, akkor uniós szinten kell megérteni az iparág felépítését és működését.
Az Európai Bizottság nyílt vitára bocsátotta a szakértői anyagot. A vita anyagának összesítését valamint az Európai Bizottság elképzeléseit ez év novemberében fogják ismertetni.
"Az MKME támogatja a szakértői csoport javaslatait és hangsúlyozza, hogy az európai kockázati tőke alapok egyik legnagyobb befektetői a nyugdíjalapok. Ezeken keresztül a magánemberek, a dolgozók pénze kerül kiemelkedő hozamokat biztosító kockázati tőke alapokba. Ez a tény azért is fontos, mert ezzel hosszú távon is biztosítani lehet a versenyképes kis és közepes vállalatok számára a továbbfejlődéshez szükséges forrásokat, mivel kockázati tőke alapok fő befektetési célpontjai nem a tőzsdén jegyzett cégek. Ezzel együtt a kockázati tőke iparág hosszú távon jelentősen hozzájárul a munkahelyteremtéshez és a versenyképes gazdaság kialakításához, illetve fenntartásához" - jelentette ki Tzvetkov Julián, az MKME elnöke.
