Az egy-két napon át látszólag egyoldalú szópárbajra adott választ a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, vagyis reagált a tárcát az alkotmányos jogok sérelmével vádoló Lenkovics Barnabásnak, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának. A nyilvánosságra hozott kifogások arról szóltak, hogy a megszüntetett utasforgalom hátrányt jelent a 19 mellékvonal mentén lakók számára, nem tudnak a korábbiaknak megfelelően szabadon közlekedni, helyet változtatni, s a szakmai kormányzat döntését nem támasztották alá vizsgálatok. A szópárbaj folytatásaként ugyancsak a nyilvánosságot keresve válaszol a tárca, közleményében kifejtve, hogy tiszteletben tartja az állampolgári jogok országgyűlési biztosának állásfoglalását, de eltérő álláspontot képvisel.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium elkötelezett a közösségi közlekedés reformja mellett. Ennek egyik első lépése volt a szolgáltatóváltás 19 vasúti mellékvonalon, melyet hosszú és alapos előkészítő munka, folyamatos egyeztetés és tájékoztatás előzött meg. A forgalomszámlálási adatok - melyeket a vonatokon utazó kérdezőbiztosok személyesen rögzítettek - azt bizonyították, hogy a járatok alacsony kihasználtsággal közlekednek, így fenntartásuk gazdaságtalan. A szolgáltatóváltással az utazók minőségben legalább ugyanolyan, esetenként bővített szolgáltatáshoz - több esetben járathosszabbításhoz, előnyösebb eljutáshoz - jutottak. A Kisterenye-Kál-Kápolna vonalon például a két Volán társaság az új járat szervezésekor a vonalat mindkét megyeszékhelyig - Salgótarján, Eger - meghosszabbította. A 2007. március 4. óta eltelt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy a buszjáratok kihasználtsága gyenge, megegyezik a vasút korábbi alacsony utasforgalomával.
A szolgáltatóváltást az utasok nagy része pozitívan értékeli, pontosabbnak, gyorsabbnak tartja a buszközlekedést. A szolgáltatás minőségét az utazók szempontjából az is növeli, hogy a megállóhelyek a települések központjába kerültek, valamint, hogy az alacsonyabb lépcsőjű buszokra a felszállás egyszerűbb.
A GKM folytatja a vasúti reformot a MÁV Zrt. hatékonyabb, versenyképesebb működése, és az utasok minőségi szolgáltatáshoz jutása érdekében. A tárca arra törekszik, hogy a MÁV ZRt. tőkehelyzete javuljon, ennek érdekében 2007-ben 111, 6 milliárd forint tőkeemelést hajtott végre a társaságban. A MÁV ebben az évben minden korábbi időszakot meghaladóan 97,9 milliárd forint költségtérítést kap működési költségeire. A 2007-2013 közötti fejlesztési időszakban európai uniós forrásból közel 500 kilométernyi vasútfejlesztés valósulhat meg. A MÁV jövő évi menetrendjének egyeztetésekor is arra fordít figyelmet a tárca, hogy a konvergencia-programban rendelkezésre álló költségvetési keretek között az utasok számára legmegfelelőbb, egyben hatékony megoldás szülessen.
