Az Unió tagállamainak többségében az 1980-as évektől az ipari termelés aránya folyamatosan csökkent. Hollandiában az 1980-as évek közepétől, Dániában csak 1995 után csökkent az ipar aránya, Finnországban az 1990-es évek elejéig csökkenés tapasztalható, majd az azt követő időszakban egyenletesen növekedett, de 2001-ben sem érte el a mutatószám az 1980-as szintet. Az ipar súlya legnagyobb mértékben Luxemburgban, az 1980-as 30,3%-os részesedésről 2001-ig 12%-ra csökkent. Svédországban az ipar aránya az elmúlt húsz évben nem változott, minden évben 25% körül alakult. Az ír gazdaságban az 1980-as évek első felében növekedett az ipar aránya, amelyet kismértékű csökkenés követett, majd az 1990-es években ismét nagyobb súlya lett az ipari termelésnek, mint a 80-as években. A négy vezető ipari tagállamban az 1990-es években 23-27% volt az ipari termelés aránya a nemzetgazdaság egészéből, közülük ezen időszakban csak Nagy-Britanniában nőtt az arány.
Az ipari termelés volumene az 1980-as évek második felében mintegy 15%-kal emelkedett, a legnagyobb mértékben Írországban és Portugáliában, legkisebb mértékben Dániában, Görögországban és Svédországban. Az Európai Unió termelése az 1990-es évek elején csökkent, majd 1994-től növekedett, 1994-ben és 2000-ben az éves növekedési ütem – az előző évi alacsony bázishoz képest - elérte az 5%-ot. 2001-ben nem változott az ipari termelés volumene az előző évhez képest, de 2002-ben a csökkenés meghaladta az 1%-ot, színvonala az 1990. évinél 18%-kal volt magasabb. Ez alatt az időszak alatt a bruttó hazai termék mintegy 26%-kal emelkedett. 1991 és 1995 között a tagállamok közül csak Németország és Portugália ipari termelésében következett be csökkenés, míg Írország éves volumennövekedése megközelítette a 10%-ot, az azt követő években is kiemelkedően növekedett, 8-20%-kal évente.
A bányászat termelése az 1990-es évek első felében nyolc tagállamban átlagosan 0,6-3,7%-kal csökkent, hét tagállamban pedig 1-8%-kal növekedett, a 15 ország átlagában is emelkedett. Az évtized második felében kismértékben ugyan, de – 1999 kivételével – minden évben csökkent (0,2-0,7%). 1999-ben 2,1%-os termelésnövekedés következett be az előző évhez képest, amelyet 2000-ben ugyanolyan arányú, 2001-ben pedig további 4,8%-os csökkenés követett.
A villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás teljesítménye az ipari átlagot meghaladóan, 1990 és 2002 között 27%-kal emelkedett. Különösen gyors növekedést jeleznek Portugália, Görögország és Írország adatai, míg alig haladta meg az 1990. évi szintet Svédország mutatója és szerény mértékben bővült a vizsgált időszakban Németország és Belgium iparának ezen ágazata.
Az Európai Unió feldolgozóiparának termelése az 1990-es évek elején csökkenő tendenciát mutatott, majd az 1994 és 2000 közötti növekedést 2001-től újra csökkenés váltotta fel, melynek mértéke 2002-ben meghaladta az 1%-ot. 1990 és 2002 között az ágazat termelése 17%-kal emelkedett. Ezen belül a legnagyobb termelésnövekedés a vegyipari termékek gyártásában következett be (52%). A legkiemelkedőbb növekedés Írországban volt megfigyelhető, ahol 2002-ben tizenkétszer több vegyi terméket állítottak elő, mint 1990-ben. A többi tagállamban is jelentős termelésnövekedés volt tapasztalható, Portugália kivételével, ahol a vizsgált időszakban 19%-kal csökkent a termelés volumene. Az élelmiszer, ital, dohány gyártásában az átlaghoz hasonló, közel 19%-os termelésnövekedés következett be 1990 és 2002 között. A legnagyobb növekedés Írországban (+83,1%) és Görögországban (44,8%) történt, míg Nagy-Britanniában a növekedés a 10%-ot sem érte el. Bár a járműipar termelése 1995-2002 között közel 10%-kal növekedett, a 2002-es termelés több mint 10%-kal elmaradt az 1990. évitől. A tagállamok közül 12 év alatt a legnagyobb termeléscsökkenés Portugáliában, Görögországban, Dániában, Németországban és Nagy-Britanniában következett be. Az ágazat legnagyobb volumenű termékéből, a személygépkocsikból 1990-ben 13,8 milliót, 2000-ben 14,3 milliót gyártottak, mindkét évben a világ összes termelésének 39%-át. A kohászat termelése a 15 ország átlagában az elmúlt évtizedben hullámzóan alakult, a 2002. évi színvonal az 1990. évit 5%-kal meghaladta, de a 2000. évitől 3%-kal elmaradt. A nagyobb gazdaságok közül a francia kohászat az Unió átlagához hasonlóan változott, az angol 1997 után folyamatosan és elég jelentősen – 5 év alatt 24%-kal – csökkent, míg a német az évtized folyamán bekövetkezett csökkenés után az elmúlt években ismét elérte a tíz évvel korábbi szintet. Számos kisebb ország – Görögország, Ausztria, Finnország és Svédország – kohászata ugyanakkor jelentősen fejlődött.
Az 1990-as évek első felében az Európai Unióban foglalkoztatottak 22%-a az iparban dolgozott. Ez az arány 1990-ben Németországban volt a legmagasabb, meghaladta a 32%-ot, Hollandiában pedig a legalacsonyabb, nem érte el a 20%-ot sem. Az ezt követő időszakban szinte minden tagországban egyenletesen csökkent ezen ágazatban a foglalkoztatottak aránya. Az egyedüli kivétel Írország volt, ahol az 1990-as évek első felében még nem következett be változás az iparban foglalkoztatottak arányában, az évtized végén azonban már itt is csökkenés figyelhető meg.
Az Európai Unió egészében 1990-hez képest 24%-kal csökkent az iparban foglalkoztatottak száma 2002-ig. A legnagyobb mértékű csökkenés – több mint 30%-os - Németországban és Olaszországban következett be. A tagállamok közül csak Spanyolországban haladta meg a foglalkoztatottak aránya az 1990-es szintet, 2,1%-kal, miközben a termelés 20%-kal emelkedett.
Az Európai Unió ipari termelékenységi indexe 1990-től 2002-ig 55%-kal, ezen belül 1995 és 2002 között 21%-kal emelkedett. A tagállamok közül 1995 és 2002 között az osztrák, a portugál és a német index emelkedett a legnagyobb mértékben – 30-47%-kal -, csak Spanyolországban figyelhető meg csökkenés.
A termelékenység színvonalát az egy (teljes munkaidős) foglalkoztatottra jutó termelési érték mutatja. Ez az országcsoport átlagában 2001-ben több mint 60 ezer (vásárlóerőre átszámított) euró volt. Az Európai Unió átlagát a holland ipar termelékenysége közel 50%-kal, a belga iparé közel 30%-kal haladta meg 2001-ben. A nagyobb gazdaságok közül a francia termelékenység 16%-kal volt magasabb az átlagnál, az angol index az átlagnak megfelelően alakult, míg a német kismértékben elmaradt tőle. A 15 tagállam közül Görögország és Portugália termelékenysége a legalacsonyabb, 52-53%-a az EU termelékenységének.
