Az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága szerint az aranyrészvény megszűnte után a Magyar Energia Hivatalt fel kell jogosítani arra, hogy az energetikai cégek igazgatóságaiba és felügyelő bizottságaiba - szavazati jog nélküli - tagokat delegáljon. Az államot megillető szavazatelsőbbségi (a köznyelvben: arany) részvényeket már az európai uniós csatlakozáskor meg kellett volna szüntetnie Magyarországnak.

Az eredeti javaslat úgy szólt, hogy a törvény hatályba lépésével megszűnnek az aranyrészvények, és törzsrészvényekké alakulnak át. A gazdasági bizottság viszont egyetértett abban, hogy az aranyrészvényes technikával privatizált cégek így olyan vagyoni joghoz jutnak, amelynek nem fizették meg az ellenértékét, ugyanis a privatizáláskor az állami befolyást jelentő szavazatelsőbbségi részvény miatt olcsóbban jutottak a cégekhez. Ezért a bizottság módosító javaslatot készített a törvényhez.    Az új változat szerint - amelyet a bizottság minden tagja támogatott - a szavazatelsőbbségi részvénnyel rendelkező cégek köréből kivennék az energetikai társaságokat, és azok igazgatóságaiba, valamint felügyelő bizottságaiba a Magyar Energia Hivatal delegálna egy-egy tagot. Az állami delegáltak szavazati joggal nem rendelkeznének, viszont rajtuk keresztül az állam közvetlen információkat kapna a társaságok stratégiájáról, terveiről.

 Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakállamtitkára - Gadó Gábor - a  törvényjavaslat bizottsági módosítását összeegyeztethetetlennek nevezte mind az európai joggal, mind pedig a magyar alkotmánnyal, ugyanis szerinte indokolatlanul korlátozná a tulajdonosi jogokat. Úgy vélte, hogy az Alkotmánybíróság az állami beavatkozás minden formáját együtt vizsgálná, és valószínű, hogy a mostani javaslattal súlyosbított állami jelenlétet már aránytalannak tartaná. A villamosenergia-, valamint a gáztörvény is számos eszközt ad az állam kezébe e cégek ügyeinek befolyásolására, például bármilyen iratot bekérhet tanulmányozásra.