A vizsgálat technológiai hátterét a szegedi kutatócsoport által létrehozott, automatizált egysejtes kutatási központ biztosítja. Ez a világszinten is egyedülálló rendszer lehetővé teszi, hogy emberi beavatkozás nélkül a nap 24 órájában izolálják a mesterséges intelligencia által nagy pontossággal kijelölt sejteket, majd elvégezzék azok molekuláris elemzését.

A megközelítés alapját a Deep Visual Proteomics adja. A módszerben a mesterséges intelligencia először elemzi a szövettani képet, felismeri a fontos sejttípusokat vagy sejtcsoportokat, majd a kutatók ezeket vékony lézernyalábbal célzottan kiemelik a mintából. Ezután feltérképezik, milyen fehérjék vannak jelen a sejtekben. A fehérjék közvetlenül jelzik, hogyan működik, növekszik, alkalmazkodik vagy válhat ellenállóvá egy daganatsejt.

A tanulmányban a kutatócsoport a módszert egy fontos ponton továbbfejlesztette: a képelemzéssel kiválasztott tumorsejt-csoportokat már nemcsak fehérjeszinten vizsgálta, hanem elemezte azt is, hogy az adott sejtben mely gének aktívak.

Ez különösen fontos volt azoknál a sejtcsoportoknál, amelyek mikroszkóp alatt is veszélyesebbnek tűntek. A kutatók így ugyanazokat a sejtcsoportokat két oldalról tudták megvizsgálni: látták, milyen gének vannak bekapcsolva bennük, és azt is, hogy ebből milyen fehérjeszintű működés valósul meg.

A megközelítés segítségével pontosabban feltárható, hogy a tumoron belül eltérően kinéző sejtcsoportok miben különböznek egymástól biológiailag. Ez azért lényeges, mert egy daganatsejt agresszivitását nem egyetlen tényező magyarázza, hanem több folyamat együttese: a génaktivitás, a fehérjék működése, az anyagcsere és az immunrendszerrel való kapcsolat egyszerre alakítja.