Az Európai Tanács júniusban döntött Szlovénia felvételéről az eurózónába, miután úgy látta, Ljubljana ennek jogi és gazdasági kritériumait is teljesíti. Akkor rögzítették az euró és a nemzeti valuta, a tolár végleges átváltási árfolyamát is, 239,640 tolár ér ezek szerint egy eurót. Azóta Szlovénia jelentős előrelépést ért el az euróra való áttérés gyakorlati előkészületeit illetően is, különösen, ami a készpénzállomány átváltásának előkészítését illeti - dicséri meg a ljubljanai hatóságokat a Bizottság pénteken kiadott legújabb jelentése az eurózónán kívüli országok euróbevezetésre vonatkozó gyakorlati előkészületeiről.

A bankok és a kiskereskedők számára a január 1-jei átváltási napot megelőzően kiszállítandó eurókészpénz-mennyiséggel kapcsolatban immár kellő részletességűek a tervek - állapította meg Joaquín Almunia illetékes biztos a pénteki jelentést idézve. Ezzel szemben a készpénzkiadó automaták átállítására vonatkozó tervek már több kívánnivalót hagynak maguk után, nem elég részletesek brüsszeli megítélés szerint. Azt azonban dicséri a Bizottság, hogy a pénzintézetek megállapodtak: az átállás első két napján, január 1-jén és 2-án 42 fiók nyitva tart az országban, hogy minél zökkenőmentesebb legyen az átállás.

Szlovénia legnagyobb hiányossága az áremelkedések megakadályozását célzó megállapodások hiánya. "A Bizottság üdvözölne olyan intézkedéseket, amelyek biztosítják a polgárokat, hogy a konverziós rátát tiszteletben fogják tartani, és az átállás időszakát nem használják ki tisztességtelen áremelésekre" - fogalmaz a brüsszeli értékelés. Ez különösen annak fényében lenne fontos, hogy a legutóbbi Eurobarometer-felmérés szerint Szlovéniában a lakosság 66 százaléka attól tart, a kereskedők rejtett áremelésre használják fel a konverziót. A Bizottság szerint a fogyasztóknak és a kiskereskedőknek kétoldalú megállapodásokat kellene kötniük, például az összes bolt számára ajánlásként megjelenő magatartási kódex formájában.

Figyelmeztetés Ciprusnak

A Bizottság évente méri fel az euróátvétel gyakorlati előkészületeinek állását valamennyi olyan tagország esetében, amely még nem tagja az egységes valuta övezetének. Ez a felmérés természetesen nem azonos a szintén évente kiadott konvergenciajelentésekkel, amelyek azzal foglalkoznak, hogy az egyes államok hol tartanak az euróátvétel jogi előfeltéteinek, az úgynevezett maastrichti kritériumoknak a teljesítésében. (A következő konvergenciaprogramot decemberben értékelik majd.) A mostani jelentés természetszerűen Szlovéniára összpontosít, hiszen egyedül ez az ország vezeti be jövő januártól az egységes valutát. Sokat foglalkozik azonban Ciprussal és Máltával, amelyek a következők lesznek a sorban 2008. január 1-jén.

Kettejük közül Málta áll jobban. A ciprusi tervek nagyon hézagosak még, a máltaiak sokkal részletesebbek és átfogóbbak - véli a Bizottság. A ciprusi tervek a fontosabb témák mindegyikét érintik ugyan, de keveset árulnak el a részleteket illetően. Főleg a bankok és a kiskereskedők euróbankókkal való előzetes ellátása, a nemzeti valuta bankjegyeinek és érméinek a központi bankba való visszaszállítása és a kettős árazás időtartamára vonatkozóan kellene pontosítania elképzeléseit Nicosiának. Arról nem is beszélve, hogy a szigetországban is szükség lenne megállapodásokra a kiskereskedők között az átálláskori áremelkedések elkerüléséről.