Az Európai Unió új direktívája (Markets in Financial Instruments Directive - MiFID), minden tőkepiaci szereplő és befektetési szolgáltatást végző vállalkozás számára fontos. Az érintettek köre: befektetési bankok, kereskedelmi bankok, egyéb hitelintézetek, (ahol befektetési tevékenységet is folytatnak), befektetési szolgáltatók, biztosítótársaságok, nyugdíjalapok és vagyonkezelőik, befektetési alapkezelők, állami hivatalok (államadósság-kezelő szervezetek, nemzeti bankok), nemzetek feletti szervezetek, illetve olyan pénzügyi vállalkozások, ahol befektetési tevékenységet is folytatnak. Novemberétől hatályos az Európai Unió új direktívája, amely egységes tőkepiaci szabályozás bevezetését célozza, átalakítva a piaci szereplők működési kereteit.
A PricewaterhouseCoopers által szervezett szakmai tájékoztatón a hazai jogszabályi környezet változásáról Marsi Erika, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének főigazgatója azt jelentette ki, hogy a MiFID által kitűzött célok - a verseny és a hatékonyság növelése az egységes európai tőkepiacon - akkor biztosíthatók, ha a direktíva gyakorlati alkalmazása nem csak nemzeti, hanem európai szinten is egységes értelmezésen alapul. A MiFID alkalmazása és értelmezése jelentős kihívást jelent az érintettek számára. Nagy Péter, a PricewaterhouseCoopers vezető menedzsere azzal folytatta, hogy a MiFID által létrehozott új követelményrendszert nyugodtan tekinthetjük verseny- és ügyfélbarátnak, hiszen a korlátlan piacra jutás és a kereskedés átláthatóságának biztosítására éppolyan hangsúlyt helyez, mint az ügyfél érdekeinek határozott szem előtt tartására.
A MiFID-ről nem árt tudni, hogy meghatározza a befektetési szolgáltatások és pénzügyi eszközök körét, lehetővé teszi, hogy a befektetési szolgáltatók az EU egész területén hivatalos bázison működjenek, azaz korlátlan piacra jutást biztosít. Megköveteli a kereskedés átláthatóságát, s szigorúbb adatszolgáltatással segíti elő a felügyeleti szerv munkáját.
