Ön hogy érzi, a létra melyik fokán áll, ha a létra legfelső foka az Ön számára lehetséges legjobb életet, míg a létra legalsó foka az Ön számára lehetséges legrosszabb életet jelenti. Melyik létrafokhoz érzi a legközelebb magát? Mit mondana, melyik létrafokon fog majd Ön állni, mondjuk 5 év múlva? (Cantril Self-Anchoring Scale)

Ezt a kérdést 2008 és 2009 során összesen 120 országban kérdezték meg minimum 1000 fős, az egész ország felnőtt lakosságát reprezentáló mintákon a Gallup WorldPoll keretében. A magyar terepmunka 2009 januárjában végződött. Hasonló kérdést már korábban is többször feltették Magyarországon: 1993-ban és 2000-ben is egy 9 fokú „létrán" kértük hogy helyezzék el magukat a magyar válaszadók.

1993-ban 39% látta magát az alsó három lépcsőfok valamelyikén, de az összes kérdezettnek csak 20%-a gondolta úgy, hogy öt évvel később ilyen helyzetben lesz. 2000-ben valamivel kevesebben érezték magukat a létra alsó harmadában (34%), míg valamivel több megkérdezett, 23% gondolta, hogy öt év elteltével ilyen helyzetben lesz majd.

A rendszerváltás utáni években a jelen és a jövő között felfelé mutató átjárás, remény volt a jellemző. A társadalom alsó felén élők közel fele, a teljes társadalom egyötöde abban a hitben élt, hogy a jövő már nem a létra alján fogja találni. A rendszerváltás utáni első évtized végére a szubjektív helyzet javult is valamelyest; 2000-ben csak a kérdezettek 34%-a ítélte rossznak az akkori helyzetét a hét évvel korábban mért 39%-hoz képest.

Azoknak az aránya, akik a "vasfüggöny" megnyitását követő változásokra gondolva NEM értenek egyet azzal, hogy a változások jobb életszínvonalat eredményeztek Közép- és Kelet-Európában

Ez év januárban egy 11 fokú skálán a 4-es vagy az alatti lépcsőfokára a magyarok 40%-a helyezte saját magát, ami nem különbözik lényegesen az 1993-ban mért eredménytől. A jövő vonatkozásában azonban sokak számára elveszett a remény- 2009-ben a képzeletbeli jövőre vonatkozó létra legalacsonyabb fokaira nemhogy kevesebben, hanem sokkal többen, a teljes magyar népesség közel fele, 47% helyezi magát.

Az 55 évnél idősebbeknek csak 31%-a - de a 40-54 év közöttieknek is csak 39%-a - gondolja úgy, hogy javulás történt. Egyedül a most 24 év alattiak körében vannak egyértelműen többségben (60%) azok, akik szerint a rendszerváltás javulást hozott. A volt szocialista országok közül egyedül Magyarországon voltak többen azok is, akik szerint a rendszerváltás előtt jobb volt a helyzet mint mostanában.

A magyar jövőkép Burundihoz és Haitihoz hasonlítható

2009 elején, a magyar megkérdezettek egyharmada (34%) mind a jelen, mind az öt évvel későbbi helyzetüket tekintve az életminőség képzeletbeli létrájának alsó 4 fokán helyezi el magát.

Az, hogy nemcsak a jelenüket, hanem a jövőjüket is az emberek ilyen nagy része ítéli reménytelennek, példátlan a fejlett világban. Olyan országokat, ahol a megkérdezettek több mint 30 százaléka nemcsak a jelenben, de a jövőben is a négyes vagy az alatti lépcsőfokon látja magát azon a képzeletbeli létrán ami a lehetséges legjobb és legrosszabb életet köti össze, csak a világ legelesettebb régióiban találtunk.

A mellékelt táblában rangsorban rendezve találhatóak az országokat aszerint, hogy mekkora a legrosszabb életminőségű, helyzetüket kilátástalannak tartó emberek aránya és mennyi a dollárban kifejezett, vásárlóerő paritáson számolt egy főre jutó nemzeti jövedelem.

Teljes felmérés a Gallup oldalán.