Az Európai Unió lakosságának száma 2050-re nem fog változni, de a 65 éven felettiek száma 58 millióval fog növekedni, a munkaképesek száma pedig 48 millióval fog csökkeni. Jelenleg négy aktív munkavállalóra jut egy nyugdíjas, 2050-ben már két aktívnak kell majd eltartania egy idős embert. Ha semmi nem változik addig, az idősekkel is foglalkozó ellátórendszerek azaz az egészségügy, a szociális ellátás és a nyugdíjrendszer össze fog omlani - hangsúlyozza a pénzügyi biztos. Az Európai Unió a demográfiai és a költségvetési helyzet függvényében három kategóriába sorolta a tagállamokat. A legnagyobb kockázat a tarthatatlan állami kiadásokkal járó országokban van: Magyarország mellett Cipruson, Görögországban, Portugáliában, Csehországban és Szlovéniában. Közepes a kockázat Németországban, Belgiumban, Spanyolországban, Franciaországban, Írországban, Olaszországban, Luxembourgban, Máltán, Nagy-Britanniában és Szlovákiában. És van, ahol, szinte egyáltalán nem jelentkezik kockázat, mégpedig Ausztriában, Dániában, Észtországban, Finnországban, Litvániában, Hollandiában, Lengyelországban és Svédországban.
Egy állam nem jelenthet csődöt, de kerülhet olyan helyzetbe, hogy a közszférának az adósságok törlesztéséhez az adóemelésen, és a nyugdíjak biztosításához a szociális hozzájárulások emelésén kívül nem marad más működési tere. Ez a szociális modell végét jelentené Európában. A katasztrófa elkerüléséhez a bevándorlás csak rövid távon lehet megoldás. El kell érni, hogy valamennyi tagállam 2010-ig egyensúlyba hozza költségvetését: az adósságok nem emelkedhetnek tovább. Az unió célja 2050-re 76 százalékos állami adósságátlag.
A reformokat a biztos szerint a lakosság egy része nyilvánvalóan hátralépésként éli meg. De azoknak, akik ijesztgetésre használják a reformokat, észre kellene venniük, hogy ahol megvalósultak, ott még soha nem vezettek negatív eredményre. Bizonyos szociális csoportoknak le kell majd mondaniuk kiváltságaik egy részéről a közjó érdekében, de minél előbb vezetjük be a reformokat, annál kevésbé lesznek fájdalmasak. "Tudom, hogy a választások négy-öt évenként vannak, és ami a következő választáson túl van, az kevésbé fontos. De aki több akar lenni egy másodosztályú politikusnál, annak távolabbra is látnia kell" - mondta Almunia.
