Dr. Naderi Szima coach, már a neve is különösen cseng. Mit kell tudni az Ön származásáról?

Perzsa a nevem. Édesapám Iránból származik, édesanyám Bulgáriából jött. Mindketten a Budapesti Műszaki Egyetemre (BME) jártak, ott ismerkedtek össze. Apám villamos és gépészmérnök lett, édesanyám vegyészmérnök. Aztán itt alapítottak családot.

Ha változtatni szeretne valaki az életén (Fotó: Markó Richárd)

A coach egy viszonylag „fiatal mesterség”, ezért azt gondolom nem ez az eredeti szakmája.

Biológusként végeztem az ELTE-n. Ott folytattam a tanulmányaimat az egyetem Etológia (a biológiának az állatok viselkedésével foglalkozó ága) Tanszékén. Az ember és a kutya kötődését és együttműködését kutattam és ebből írtam a doktori disszertációmat. E kutatás számomra legizgalmasabb része a humánetológia, vagyis az emberi és állati viselkedés hasonlóságainak vizsgálata volt. A sokak által ismert és rendkívül népszerű Csányi Vilmos professzor hallgatója voltam, akinek egyik zseniális gondolata, hogy a beszéd megjelenése előtti emberi viselkedésnek a modell állata a kutya lehet. Egy olyan háziállatról van szó ugyanis, amelyet az ember kicsit a saját képére formált. Az „emberi” vagy az emberi környezetben előnyös viselkedésmintákat erősítette fel benne a háziasítás során. Annak idején ez eretnek gondolatnak számított, de az a kutatás azt mutatta, hogy bizony vannak értékelhető összefüggések a két faj viselkedése között.

Akkor a humánetológiai tanulmányai vitték a coachság felé.