A hazai épületállomány mintegy 70%-a korszerűsítésre szorul, de az esetek egy részében a felújítás gazdaságosan nem valósítható meg. Rendkívül fontos ezért annak biztosítása, hogy azokban az esetekben, amikor egy leromlott, energetikailag pazarló épület korszerűsítéséről születik döntés, akkor a felújítás és az adott ingatlanon megvalósuló (a valódi, „zöldmezős” új építéstől megkülönböztetendő) ún. helyettesítő új építés egyenrangú alternatívák legyenek, közülük az optimális megoldást lehessen választani – vélekedik szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében a Társaság a Lakásépítésért.
Az érdekvédelmi szervezet szerint a megóvandó építészeti értékek (pl. műemléki épületek) esetében az épületek megőrzése, felújítása fontos feladat, egyébként azonban a gazdaságossági szempontok kell, hogy előtérbe kerüljenek. A cél az, hogy ezekben az esetekben a leginkább költséghatékony megoldás mellett születhessen megalapozott döntés (ld. pl. 2010/31 EU Irányelv, Preambulum, 10. bekezdés: "a költségek szempontjából optimális egyensúly jöjjön létre a szükséges beruházások és az épület teljes élettartamára vetített energiaköltség-megtakarítás között"). Egyes esetekben a felújítás, más esetekben a helyettesítő új építés jelent gazdaságos és tartós minőséget hozó megoldást.
Szabó Zsolt államtitkár bejelentése szerint jövő tavasztól a családi házak és az 1945 előtt épült társasházak kapnának, egyenként több tízmilliárdos forrással.
A pályázati kiírást még nem ismerjük, de a szervezet képviselői azt a megoldást tartanák megalapozottnak, ha a kormány a korszerűsítés mellett a helyettesítő új építést is támogatná, egyúttal figyelembe venné a felújítás és a helyettesítő új építés közötti költségkülönbséget, és méltányosan nagyobb támogatást nyújtana az építésre. Ennek hiányában ugyanis éppen a legrosszabb állapotban lévő épületek maradnának ki a megfelelő korszerűsítésből.
Korszerűsítésre 2020-ig évente körülbelül 13 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatás jut a lakosságnak. A lakosság energiahatékonysági beruházásaira fordítható uniós támogatásokból évenként 40-50 ezer lakást lehet felújítani a Magyar Energiahatékonysági Intézet számításai szerint. Hasonlóképpen a családok otthonteremtési kedvezményében (csok) is szükséges lenne a lakásépítésre és az újlakás-vásárlásra nyújtott támogatás megemelésére, hiszen ezeket a beruházásokat a magasabb költségtényező mellett a 27%-os áfa is sújtja a használt lakások felújításával, vásárlásával szemben.
