A dinnyepiacot sikerült a rendezettség irányába terelni, a gazdák jó évet zártak, a termelők és a kereskedők egyaránt tisztességes jövedelemhez jutottak - mutatott rá Fazekas Sándor. A miniszter szerint a fogyasztók is jól jártak, igazolt származású, minőségi hazai gyümölcsöt vásárolhattak. 2012-ben ötezer hektáron háromezer regisztrált termelő állított elő dinnyét, ötszáz hektárral nagyobb területen, mint 2011-ben. A termés 60 százaléka a hazai piacon került értékesítésre, 40 százalék ment exportra.
A dinnyetermelés fejlesztésére és korszerűsítésére EU- támogatást lehet igénybe venni 2013-tól - közölte a miniszter. A kertészeti agrártámogatási pályázati ablak 2013-ban nyílik, hajtató berendezésekre, kertészeti gépekre lehet pályázni. A beruházási költségek 35 százalékához nyerhető el vissza nem térítendő EU-támogatás, tíz százalékkal több a hagyományos szántóföldi technológiákhoz viszonyítva.
Simonka György, a Magyar Dinnyeszövetség elnöke a fórumon azt mondta: van jövője az ágazatnak, amelyben egyre több család talál vidéken megélhetést.
A dinnyetermesztés a nyár közepétől a Vidékfejlesztési minisztérium és a nagy élelmiszer-kereskedő láncok kartellgyanús ügye miatt került elsősorban az érdeklődés középpontjába.
A kormány a nyár elején a dinnyetermelőkkel összefogva a hazai dinnye érdekében indított népszerűsítő kampányt, amely keretében a magyar termesztőktől származó árú került a nagy láncok polcaira, 99 forintos minimális fogyasztói áron. A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatot indított az ügyben az ALDI, az Auchan, a CBA, a Lidl, a Spar, a Tesco, a Magyar Dinnyeszövetség és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ellen. Később felmerült, hogy a Penny Market Kft.-vel és a Vidékfejlesztési Minisztériummal (VM) szemben is indul eljárás, ám ez lekerült a napirendről.
A GVH július közepén jelezte, hogy tájékozódik arról, hogy az érintett vállalkozók és szervezetek azon megállapodtak-e arról, hogy a dinnye minimális kilónkénti ára 99 forint lehet. Az ügy pikáns eleme, hogy a megállapodás a Vidékfejlesztési Minisztérium közreműködésével születhetett.
Budai Gyula a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára július közepén a magyar dinnye népszerűsítésének kampánya keretében beszélt arról, hogy a termelők, a kereskedők – a nagy multinacionális áruházláncok – és a szakmaközi szervezet (FruitVeB) képviselői egyeztettek a minden piaci szereplő számára átlátható viszonyok kialakításáról. Ennek eredményeképpen az államtitkár nyilatkozata szerint olyan megállapodás született, hogy a multinacionális áruházláncok a közösen kialakított áron értékesítik majd a dinnyét, és abban is egyezség jött létre, hogy milyen, még elfogadható ár alakuljon ki a szezon végén.
Ekkor azonban az államtitkár még nem beszélt a kartelezésről. Erről augusztus közepén nyilatkozott Budai Gyula, amikor úgy fogalmazott, hogy a dinnyetermelők érdekében kartelleztek, mert két év alatt 11 ezer hektárról 5 ezer hektárra csökkent a hazai a dinnyetermő terület.
