Az illegális cigarettaforgalom az elmúlt két évben kezdett el drasztikusan növekedni hazánkban: 2012-ben még 5,8 százalék volt, ami a tavalyi év végén hirtelen 11,8 százalékra ugrott. Idén a GfK a cigaretta feketepiacát felmérő kutatásában 12,1 százalékos arányt mért. Ugyan a 0,3 százalékpontos növekedés nem tűnhet soknak, de azt számításba véve, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2014. január 1. és szeptember 30. között közel 4 milliárd forint összegben foglalt le cigaretta, fogyasztási dohány és egyéb dohánytermékeket, ez hatalmas veszteséget jelent az államkasszának. (Mint azt korábban megírtuk: az adatokból már látszik, hogy sokmilliárdos öngól lett a trafikrendszer.)
A viszonylag hosszú ideje fennálló, aggasztó számadatok, valamint az illegális dohánykereskedelem visszaszorítása érdekében az iparági szereplők és az állami hatóságok úgy döntöttek, hogy a különálló intézkedések mellett - közös összefogással – idén tudatosító kampányt indítanak. Korábban erre hazánkban még nem volt példa. A cél, felhívni a figyelmet az illegális dohánykereskedelem következményeire, mellyel nemcsak az állam veszít jelentős bevételeket, de hatása lehet a dohányszektorban foglalkoztatottak számára, a vásárlók pedig könnyedén juthatnak ellenőrizetlen körülmények között előállított dohánytermékekhez. A csempészek ráadásul gyakran rászedik, megkárosítják a vásárlóikat, akik sokszor nincsenek is tisztában azzal, hogy ők is bűncselekmények részeseivé vagy a szervezett bűnözés áldozataivá is válhatnak. Ugyanakkor a dohány kiskereskedelem monopolizálása teljesen kiszoríthatott (főleg községi) lakosokat a legális piacról.
Keleten van a legtöbb
„A legérintettebb terület egyértelműen a keleti régió, azon belül is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a határhoz közel eső települések, úgy, mint Mátészalka, Nyírbátor vagy Kisvárda, ahol főként fehérorosz termékeket terítenek. Évek óta itt figyelhető meg legnagyobb arányban az illegális cigarettakereskedelem, de csempésztermékekkel foglalkozó hálózatok az ország többi területén is egyre aktívabbak” – fogalmazott Dörnyei Otília, a GfK ügyfélkapcsolati igazgatója az eseményen.
Fontos számításba venni a teljes hazai piacon történt átrendeződést is, melynek hatására a fogyasztási dohány jelentősen megerősödött a cigarettával szemben. Bár a GfK kutatása nem terjed ki a cigarettán kívüli kategóriákra, a NAV általi lefoglalásokból következtetni lehet a feketekereskedelem mértékére ebben a szegmensben is. 2014. január 1. és szeptember 30. között közel 19 ezer kg finomra vágott fogyasztási dohányt és 4 ezer kg egyéb dohányterméket foglaltak le a hatóságok, mely már most jelentősen túlszárnyalta a teljes tavalyi évben elkobzott 10,6 tonnát. Mindennek tudatában a cigaretta- és dohánytermékek becsülhető illegális kereskedelme összesen már messze meghaladhatja a mért 12,1%-ot.
„A csempészek találékonysága nem ismer határokat, a NAV szakemberei találtak már autókárpitba, motorblokkba rejtett illegális termékeket is, de az is előfordult, hogy a csempészek a testükre ragasztva, vagy savanyúságba, kenyérbe rejtve próbálják áthozni a fekete árut a határon.” – részletezte Szabó Károly, pénzügyőr dandártábornok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vám- és pénzügyőri szakmai szakfőigazgatója, majd hozzátette: „A NAV elsősorban arra törekszik, hogy az illegális termékek már be se jussanak Magyarország területére: az EU külső határszakaszain 2014-ben közel 3,5 millió ellenőrzést végeztünk már. Illetve minden területen fokoztuk a dohányellenőrzési tevékenységét, például a közterületeken, piacokon, zöldhatárokon, és a kívánt eredmény érdekében speciális bűnügyi nyomozati eszközöket is alkalmazunk”. Munkájukat szemléltetve a NAV szakértői a helyszínen gyakorlati példákkal illusztrálták, hogyan zajlik egy rajtaütés a való életben.
„Az eddigieken túl még nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk az illegális termékek visszaszorítása érdekében. Az októberben indult és az év végéig tartó kampány minden, a feketekereskedelemben érintett szereplőt igyekszik megszólítani, ráirányítva a figyelmet az illegális dohánykereskedelem veszélyeire” – fogalmazott Dezső Lóránt, a DBMSz elnöke.
Az illegális cigaretta nem csak hazánkban, hanem az EU más tagországaiban is problémát jelent. 2013-ban az Európai Unióban 10 elszívott cigarettából egy illegális termék volt, és a csempészett és hamisított cigaretták aránya összességében 10,5%-ra tehető. A teljes fogyasztásból számított csempész- és hamis cigarettafogyasztási részesedés tekintetében Magyarország egyébként a középmezőnyben van többek között Ausztriával, Olaszországgal vagy Spanyolországgal együtt. Románia, Lengyelország, Németország rosszabb mutatókkal rendelkezik a maga 10-15%-os arányával. Azonban a hazainál jobb számokat tudhat magáénak Csehország, Szlovákia és Horvátország 5-10%-kal.
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényt (trafiktörvényt) 2012. szeptemberben fogadták el, majd az eredeti törvényt decemberben már módosították, e szerint lottót és sorsjegyet is árulhatnak a dohányboltok. A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. tavaly január 16-án javasolta, hogy a trafikokban a dohánytermékek, dohányterméket kiegészítő termékek és szerencsejáték-termékek mellett hírlap, ásványvíz, égetett szesz, kávé, energiaital és üdítő is kerülhessen a polcokra.
Tavaly július 1-jén hatályba lépett az új kiskereskedelmi struktúrát, azaz az árusítható helyek számát és helyét is rögzítő dohánytörvény. A szabályozásból kifolyólag a korábban megszokott elárusítóhelyeket felváltották a nemzeti dohányboltok. Ez érdemben átalakította a fogyasztói szokásokat is – egy felmérés szerint. A vásárlások gyakorisága szerint a tendencia egyértelműen azt mutatja, hogy ritkábban, de alkalmanként nagyobb mennyiséget vásárolnak a dohányosok. Az új hálózat kialakításával a törvény egyik legfőbb célja a dohányzás visszaszorítása. A válaszadók 69%-a gondolja úgy, hogy ezzel a szigorú tiltással nem lehet huzamosabb ideig a fiatalkorúak dohányzását visszaszorítani.
