A Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnökké történt újraválasztását megelőző időszakot olyan érdekes közjátékok színesítették, mint a Mol és az OTP fellépése - a legnagyobb tőzsdei cégekként több beleszólást igényeltek a börze irányításába -, vagy azok a szárnyra kapott hírek, miszerint az osztrák főtulajdonos nem támogatja, hogy ismét ő legyen a tőzsde elnöke.

- Az újraválasztása persze elegendő cáfolat a távozásáról szóló pletykára...

- Közel hatvan részvényese van a Budapesti Értéktőzsdének, ráadásul a BÉT nem egy egyszerű, terméket előállító manufaktúra, hanem érzékeny eleme a nemzetgazdaságnak. A tőzsde semmi máshoz nem hasonlítható részvénytársaság, ahol a stakeholdereknek is komoly a szerepük. Ilyen szempontból a mindenkori elnöknek összetett a feladata, mert itt nemcsak részvényesi, hanem kibocsátói, befektetői, nemzetgazdasági érdekek is vannak, és ebben a miliőben kell megtalálni a megfelelő, vállalható döntést, ami a tőkepiac jövőjét szolgálja. Ez sokszor nem mindenkit tesz boldoggá, de fel kell tudni vállalni, hogy a részvényesek egy részének esetleg tetszik, másoknak meg nem. Egy biztos: a közgyűlésen 99,36 százalékot kaptam.

- Ez valóban meggyőző. A Mol-OTP fellépést pedig, gondolom, erre az időszakra időzítették, vagy csak hirtelen fellángolás volt?

- Ismerve ezt a két céget, ritkán tesznek valamit hirtelen felindulásból. Ráadásul, ha egy olyan, a nemzetgazdaságot, a tőkepiacot megtestesítő intézmény jövőjéről van szó, mint a Budapesti Értéktőzsde, amelyben a Mol és az OTP olyan sok szempontból kiemelkedően fontos szerepet játszik, akkor teljesen érthető, sőt üdvözlendő, hogy nagyobb beleszólást kérnek a magyar tőkepiac hosszú távú stratégiájának alakításába. És miután a közgyűlés nem ad lehetőséget arra, hogy ott kérdést intézzenek a legnagyobb tulajdonosokat megtestesítő osztrák konzorciumhoz, ezért ezt kénytelenek voltak előtte egy külön levélben megtenni.

- Ha az elmúlt négy évet tekintjük, amelyet a tőzsde élén eltöltött, milyennek látja a magyar értékpapírpiac helyzetét: jobb, rosszabb, más?

- A Budapesti Értéktőzsdét jellemző paramétereket sokféleképpen lehet leírni, nyilván én, a "félig üres vagy félig tele van" dilemmából a félig tele van látásmódot képviselem. De nehéz időszak van mögöttünk, legalábbis, ami a negyedik évet illeti. Jó eredményekről lehet számot adni azáltal, hogy folyamatosan növekvő nyereségességet tudhat magáénak az intézmény, folyamatosan magas, kiemelkedően magas, húszszázalékos osztalékot fizetünk, a forgalom növekedett, leszámítva az idei évet, amikor erős visszaesést kezdünk tapasztalni.

A teljes cikket a Piac és Profit májusi számában olvashatják.